Lovardatúra V.

Fényűző korok emlékezete II. – Vidéki kastélyok lovardái

 

… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.”

Vár ránk a Vár! – A Budai Vár, Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann tervről. II. rész

Konferenciabeszámolónk második részében a lehetséges helyreállítási illetve rekonstrukciós elképzelések domináltak, inspiráló külföldi példákkal támogatva. Az első előadás-blokkok elemző-boncolgató tanulságai után haladtunk a koncepcionális tervek felé, vizsgálva a megörökölt beépítéseket, épületeket, helyzeteket.

Vár ránk a Vár! – A Budai Vár, Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann tervről. I. rész

A megújult Várkert Bazárban került sor a szakma nagy érdeklődését kiváltó kétnapos konferenciára. Hét szekcióban, közel harminc előadó járta körbe a témát, köztük építészek, mérnökök, művészettörténészek, „idegenforgalmászok” és politikusok. Mindenki tudni szeretné, mi lesz, hogyan lesz a Budai Várral. Részletes beszámolónkban a két nap tanulságairól és kétségeiről szólunk.

Lovardatúra IV.

Fényűző korok emlékezete I. - Fővárosi lovardák

 

… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.” 

Lovardatúra III.

Telivér legendák szülőhelye - Kisbér

… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.” 

Tűzből jött művészet: épületkerámiák

Aki egyszer beleszeretett a kerámiák világába, nemigen szabadul onnan. Ma, amikor a technika már olyan szintre jutott, hogy grammra pontosan meghatározható egy anyag összetétele, még mindig titok lengi körül ezt az ősi anyagot. Hazai találmányaink, a pirogránit vagy az eozin mázas csempe továbbra is csodálatba ejtik alkotóját és szemlélőjét egyaránt. Kalandozzunk hát e nemes anyagok, az épületkerámia, és építész mestereik világába.

Város-Szín-Kép – Homlokzatszínezés napjainkig

Amikor legutóbb valaki azt kérdezte tőlem, milyen Budapest színe szerintem, eszembe jutott, amikor hajnalban fotóztuk a várost. Kotorászni kezdtem az emlékeimben, hogy  összehasonlítsam más városokban szerzett szín-élményeimmel. Sienaban töltöttem hosszabb időt, és róla biztosan tudtam, hogy egy terrakotta, sárga, barna egyveleg, nincsenek kék vagy zöld színű házai a városfalakon belül. Egy város színét döntően az épületeinek színezése fogja meghatározni. Tehát adható egyfajta egzakt válasz a kérdésre. Hogyan alakultak az egyes korokban az épületek színei, és mennyit láthatunk ebből ma? Történeti épületek homlokzatszínezési dilemmáiban próbál ez a cikk némi vezérfonallal szolgálni.

Diós Pál ha látná – a felújított diósgyőri várban jártunk

A diósgyőri vár gyerekkorom nagy kedvence. A lovasiskola, ahová bedolgoztunk, gyakran részt vett lovaival a várjátékokon. Később a gimnáziumi évek alatt hétvégente kiváltságosként „haza jártam” a várárokba lovagolni, vagy épp lovaglást oktatni. Felnőttem, de a falak még mindig a gyerekkort jelentik, ha felidézem a csonka tornyokat. Közben építész is lettem, szakmai elvek mégsem árnyékolják be az emlékeket. Szerencsére. A közéleti és szakmai felhajtás után kíváncsian vártam, rám milyen hatást gyakorol miskolciként, és nem utolsó sorban építészként a vár új arca.

Lovardatúra II.

Bábolna, a shagya-k otthona

„… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.”
                                                                                                                   Ráday Mihály

Bénye fénye - Tokaj-Hegyalja építészeti értékei

Mi még fesztiválon is építészetbe botlunk. Erdőbényén, bor, mámor és fesztiválhangulat közepette ismerkedhettünk meg híres borvidékünk építészeti vonatkozásaival. Fordítsuk hát figyelmünket mi is e táj értékeire, és a borkultúra mögött lássuk meg épített örökségünket is. Az információdús és izgalmas előadást Erhardt Gábor építésznek köszönjük ezúton is.




 

Lovardatúra I.

Történeti ménesbirtok és egy darabka Monarchia Mezőhegyesen

  

„… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.”

Ráday Mihály

Építész szemmel Olaszországban – várrom bemutatás olasz módra

Az ember nyaraláskor sem bújhat ki építész bőréből, és még könnyebb dolga van, ha a művészetek bölcsőjébe, Itália vadregényes tájaira kalandozik hazájából. Nem tudtam úgy elmenni Arco középkori vára mellett, hogy ne figyeljem az építészeti részleteket, a bemutatás minőségét, az anyagok használatát. Nincs benne semmi különös, egyszerűen megfelelő.

Egy bontás naplójába – a ház újjászületésének kezdete

A szentendrei Skanzenban töltött hónapok alatt lehetőségem nyílt részt venni a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaival népi épületek bontási munkáiban. A Skanzenban látható épületek nagy része eredetileg egészen máshol állt: szakszerű elbontás után elszállították, majd egy tájegység részeként újra felépítették. Kukkantsunk egy kicsit a kulisszák mögé, hogyan is zajlik egy ilyen folyamat, amikor nem építünk, hanem bontunk, ráadásul a múzeumban szeretnénk újra viszontlátni.

„Budapesten érték a padlás.” – Önkéntesként a Budapest 100 rendezvényen

2011-ben kolléganőm említette, hogy van ez a Budapest 100, és a ház, ahol albérletben lakik, az is száz éves, a Ráday utcában, és beállt szervezőnek, ha van kedvem, menjek el, szombat-vasárnap lesz. Tetszett maga a kezdeményezés, így hát elmentem megnézni. A kapuk nyitva voltak, az udvaron kis büfé, műanyag pohárban teával kínáltak. Az emeletről zongoraszó szűrődött le, majd a lépcsőn fölfelé haladva századeleji ruhákban suhantak el mellettünk az emberek. Fent az ablakban idős nénik könyököltek, hallgatták a koncertet, közben meg-megjegyeztek történeteket a ház életéből: „emlékszel, amikor…” Kicsit körbejártam a gangon, kikönyököltem a kovácsoltvas korlátra, bekukucskáltam az ablakokon, vizslattam az építészeti részleteket. Jól esett ebben a nem mindennapi miliőben időzni. Ez tavasszal volt, karácsony után kaptam egy emailt, hogy önkénteseket keresnek a Budapest100-hoz. Emlékeztem, hogy ez akkor nagyon tetszett, gondoltam, naná hogy ott a helyem.

Unokáink mit fognak látni?

Nekünk szívünk csücske a régi ház, poros padlás, kopott ajtó. Szeretnénk, ha mások is - hozzánk hasonlóan - értékesnek látnák azt, ami körbeveszi őket születésük óta: épített örökségünket. 

Szokásunkhoz híven műemlékvédelem témakörben is összegyűjtöttük azokat az internetes oldalakat, amelyek segítenek eligazodni ebben a témában.

Április - Örökségünk nyomában

Áprilisban műemlékekkel, örökségvédelemmel foglalkozunk.
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a műemlékvédelem hatósági intézményeinek átalakulásával, itt olvashatjátok őket. Ellátogatunk a százéves házak ünnepére, tartunk egy rövid körképet is a közelmúltban felújított kastélyainkról. Előljáróban ennyit, addig is jó böngészést kívánunk!

Még mindig örökség

Megint csak röviden:
Felkerültek a tervlap.hu-ra a konferencia előadásai. Mindegyik meghallgatható, regisztráció és tesztkitöltés után a kamarai kreditpontok is járnak értük! Akit érdekel, hajrá, itt a link.

Hivatalos cikk a tervlap.hu-n

Új cikk a tervlap.hu-n az örökségvédelmes konferenciáról. Lényegretörő, szűkszavú, és sajnos csak icipicit látszok a két tömegfotón, mondjuk sikerült a konferencia szerintem legmagasabb résztvevője mögé leülnöm.. Ehh :)
A cikket itt olvashatod.

Örökség a jövőnek, jövő az örökségnek

Műemlékes szakmai csúcskonferencia - megnyitó