Lovardatúra IV.

Fényűző korok emlékezete I. - Fővárosi lovardák

 

… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.” 

Eddig katonai célra épült együttesek lovardáit mutattuk be, épült azonban lovarda más indíttatásból is. Az arisztokrácia is kivette részét a lovarda-építésből, sőt polgári megvalósítással is találkozhatunk. Most először Budapest híresebb lovarda épületeiben teszünk képzeletbeli körutat, szó szerint, mert ezek az épületek már csak az emlékezet vagy a könyvek lapjain léteznek. (És én nagyon remélem, hogy egy időre még ott is maradnak…) 

A budavári palota lovardája

F.A. Hilldebrandt tervei, 1789.

A főúri lovardák között kiemelkedő helyet foglal el az uralkodó által, a budavári palota épületegyüttesében felépült fedett lovarda.

A Hofstallgebäude (istállóépület) keleti homlokzata

A barokk kori istálló a palota északi szárnya alatt állt. A 18. század második felében jelentős változások érintették a mai Szt. György tér nyugati oldalát, ahol felépült az erődítési, építési anyagraktár és tüzérlaktanya helyére a Hofstallgebäude őse. Hamar átépítés alá került azonban, mert Franz Anton Hilldebrandt 1789-ben készült tervein már új épületek szerepelnek itt. Ladislaus Rupp bécsi udvari építőmester kezdte el ténylegesen a Hofstallgebäde-t építeni, amelynek homlokzati és középfőfalai 1849-re el is készültek. Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után Hauszmann Alajos folytatta a vári munkálatokat. „Az „A” és „B” épület nyugati oldalával szemben állott az Istállóépület és az Udvarlaki Őrségépület. Eklekticizálóan szecessziós homlokzatuk a Szt. György utcából a Szt. György téren keresztül vezető palota-főútvonalnak a nyugati oldalfalát alkotta.” A királyi istállóépület tehát a Szt. György tér nyugati oldalán állt, a lovarda épülete

pedig mögötte, egy térszinttel lentebbi platón.

A második világháború után az épületek jelentős károkat szenvedtek, az istállóépületnek csak a térre néző fala maradt meg. 1954-ben az istállóépületet, 1954-65 között pedig a lovardát is elbontották.

Jelentőségének megfelelően az ország legimpozánsabb lovardája volt, egyedülálló vonórudakkal merevített íves acél tetőszerkezetével, és Thék Endre bútorgyáros famennyezetével.

A lovarda épülete

A lovarda belső tere, Thék Endre famennyezetével

 

Az istállóépület háborús sérülései...

 A lovarda 1944. előtt, előterében Ifj. Vastagh György "Lőfékező" c. szobra.

A Károlyi palota lovardája

Jung József terve, 1. változat, 1779.

A főúri lovardák között nemcsak kastélyokhoz kapcsolódó épületekre találunk példát, városi palotákhoz is terveztek lovardát, ilyen a Károlyi palota lovardája, amelyre több elrendezési terv is született. Jung József 1779-es átalakítási tervének első változatán a belső udvar tengelyében, az utcával párhuzamos a lovarda tömbje, tőle jobbra és balra találhatók az istállók, megoldva így a fedett közlekedést a két épületrész között. Bejáratai a rövid oldalon, középen helyezkednek el, belső berendezést a terv nem jelöl. Ez a körbekerített udvaros változat a módosított változattal együtt egy sivárabb, bár méltóságteljesebb hatást eredményezett volna. A legreprezentatívabb és legbarokkosabb változat szerint az ívelt alaprajzú épületektől mozgalmas court d’honneur-szerű udvar alakult ki, amelyen a lovarda a

Jung J. terve, megvalósult változat, 1779.

telek déli oldalán, az utcai homlokzatra merőlegesen helyezkedik el, az istállók pedig a vele szemben lévő északi traktusban vannak.

Feltehetően anyagi okokból az első változat szerint épült fel a lovarda a kertben (a képeken nem látható), a déli szárnyban pedig helyet hagytak számára a későbbi megvalósításhoz. A megvalósult lovaglóiskolára több terv is készült, ez már Pollack Mihálytól származott. Az egyik változatban háromhajós, boltozott pinceszinttel,  a másikon pince nélkül. A 13 tengelyes épületben a hosszúkás arányú pályához páholy csatlakozott, amelynek szintjére íves lépcsőház vezetett. Az építkezést 1808-ban kezdték meg, és a pincével ellátott változat épült meg. 1910-ben modernizálták a palotát, és a lovardát teljesen átépítették, helyiségekre tagolták. Rekonstrukciója 1997-ben készült el, a Magyar Irodalom Háza számára.

Lovaglóiskola terve 1., Pollack Mihály, 1805.

Lovaglóiskola terve 2., Pollack Mihály, 1805.

Az átépített palota alaprajza, Bálint Z. - Jámbor L., 1910.

A Nemzeti Lovarda

A Nemzeti Lovarda

A Nemzeti Lovarda építése főúri kezdeményezésre indult ugyan, de polgári építkezés keretében valósult meg, és nem egy főúri család kényelmét szolgálta, hanem sport célokra, az egyleti tagok számára készült.

Szapáry Antal gróf kezdeményezésére 1857-ben megalakult a Nemzeti Lovarda Egylet. A kisbéri fedett lovarda felépülése után egy évvel, 1857 júniusában pedig az építkezés is elkezdődött. Nagyszabású együttest terveztek telepíteni a Nemzeti Múzeum mögötti nagyméretű telekre, melyben lovaglóiskola, torna- és vívóterem, valamint lövölde kapott helyet. A terveket Ybl Miklós készítette, köztük a kilenctengelyes romantikus stílusú fedett lovardáét is.

„A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület nagy részét a lovaglócsarnok foglalta el, mely tömegében is kiemelkedett a hosszoldalaihoz simuló, az istállókat és a pisztolylövöldét tartalmazó keskeny és alacsony oldalszárnyak közül. A manézs utca felőli oldalát két szintre osztották: a felsőre szalon került, mely üvegezett árkádsorral nyílt a csarnokra; alatta a földszint öt hasonló nyílása volt a két bejárat között. […] 1908-ban az egyesület közgyűlése a lovarda kitelepítése mellett döntött. […] 1910-ben a lövöldei helyiségeket istállókká alakították át.” Az épületet 1945 után a Műemlékek Országos Bizottságának tiltakozása ellenére lebontották.

A Tattersal-ként emlegetett Kerepesi úti telepre 1932-ben ifj. Paulheim Ferenc tervezett fedeles lovardát. A telep csak az 1960-as években örökölte meg a Nemzeti Lovarda elnevezést.

Hosszhomlokzat, hosszmetszet

Rövid homlokzatok, keresztmetszetek

A Nemzeti Lovarda belső tere, 1910.

A fővárosi körút után legközelebb híres vidéki kastélyaink lovardáival ismerkedünk meg, amelyek szintén tartogatnak érdekességeket számunkra.

Korábbi Lovardatúráinkról ITT olvashatsz.

Forrás:

Bibó István: Az egykori Károlyi palota építésének története. 1984. tanulmány. In: Építés – építészettudomány. Akadémiai Kiadó folyóirata 1957-

Czagány István: A budavári palota. Bp., Műszaki Könyvkiadó 1966.

Marótzy Kata – Gerle János: Ybl Miklós. Bp., Holnap Kiadó Kft. 2002.

Képek forrása:

1. kép: Marótzy Kata – Gerle János: Ybl Miklós. Bp., Holnap Kiadó Kft. 2002.

2-6. kép: Czagány István: A budavári palota. Bp., Műszaki Könyvkiadó 1966.

7. kép: http://budapestantikvarium.hu/fotografia/725-budavari-palota.html

8- 12. kép:
Bibó István: Az egykori Károlyi palota építésének története. 1984. tanulmány. In: Építés – építészettudomány. Akadémiai Kiadó folyóirata 1957-

13. kép:  MOL

14-15. kép: Marótzy Kata – Gerle János: Ybl Miklós. Bp., Holnap Kiadó Kft. 2002.

16. kép: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/nemzeti-lovarda-pesten/623