Lovardatúra V.

Fényűző korok emlékezete II. – Vidéki kastélyok lovardái

 

… a védett korban lévő régi lovardák megérdemlik azt, hogy most már - az elkövetett hibák után - különös figyelmet kapjanak és megmentsük az országban azt a néhányat, ami még megvan.”

Eddig katonai célra épült együttesek lovardáit mutattuk be, épült azonban lovarda más indíttatásból is. Az arisztokrácia is kivette részét a lovarda-építésből, sőt polgári megvalósítással is találkozhattunk. A főúri építkezések bizonyos szempontból mindig egyedinek számítanak, de tipikus megoldások itt is megfigyelhetők a lovardaépítészetben. A főváros után az ország többi részébe látogatunk, ahol a Grassalkovichoknál megismerhetjük hazánk feltehetőleg első fedett lovardáját, hozzá az Eszterházyaknál a ló iránti rajongás érinthet meg minket a régi idők málló falaiból.

A bécsi Spanyol Lovasiskola lovardája

A Birodalom legfőbb fedett lovardája, a Spanyol Lovasiskola épülete Bécsben, az udvari és a főúri építkezések számára egyaránt mintául szolgált. 1572. szeptember 12-én alakult meg a híres bécsi Spanyol Lovasiskola (Spanische Hofreitschule), ahol azóta is magas szintű díjlovaglásra idomítják a lipicai méneket. A lovasiskolának otthont adó épületrészt (téli lovasiskola - Winterreitschule) Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei szerint építették 1729-1735 között barokk stílusban. Az első világháború előtt csak a Habsburg-családnak tartottak előadást, és tanították őket lovagolni, de utána minden vasárnap a nagyközönség előtt is megnyitották az intézményt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Josipovich Zsigmond javaslatára 1933-ban Budapesten is megalakították a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskoláját, mely 1944-ig nyáron Budán, télen Gödöllőn működött és a bécsi intézettel egyenrangú volt.

Gödöllő

Katonai felmérés Gödöllőről

A gödöllői Grassalkovich kastély híres lovardájának építéstörténetét Dr. Máté Zsolt tanulmánya írja le a legrészletesebben. A leírásból képet kaphatunk egy XIX. századi modern lovarda építészeti kialakításáról, amely minden tekintetben a főúri és a királyi család igényeit szolgálta.

A lovarda a 18. közepén 1748-49-ben már állt, Bomardius könyvében található leírás szerint ekkor a kastély kápolnával, reprezentatív istállóval bővül, feltehetően ekkor épült a fedett lovarda is. Az első katonai felmérés, a Zádor Anna által publikált 1797. évi kerettervek, valamint egy leírás is alátámasztja ezt. A tanulmányból idézem Odrobenyák Nepumuki János, gödöllői plébános leírását:

„ […] … A színház déli oldalához, illetőleg a déli szárny végéhez csatolva van a lovarda bel- és külbejárással, és egy belső erkéllyel, mely alatt egy nagy kályha van elhelyezve a fűtésre. Belterjedelme 20 ö. hosszu, és 8 ö. széles, 4 ö. és 1’ magas…[közel 15x40 m-es tér 7,9 m belmagassággal] legnevezetesebb előnye pedig abban áll, hogy 2 ö. mélységre [3,79 m] a földbe van beépítve, miáltal soha sincs szélnek és hirtelen légváltozásnak kitéve, mi a lovaglóra fölötte előnyös. A színház és a lovarda szoros összeköttetésben vagyis közvetlen kapcsolatban állott azon sörcsarnokkal, mely a lovarda belerkélyének mentében a színház alatt volt. … A színház-, sörcsarnok- és lovardából lehet néhány lépcsőn emelkedve bejutni a nyeregtartó chinai kis kamrába, onnan pedig a lóistállóba. … […]”A gödöllői kastély fedett lovardája tehát nagy valószínűséggel Magyarország legkorábbi lovardája.

Dongaboltozatos lovarda, benne az ideiglenes kórház 1866.

„[…] A lovarda első ábrázolását egy 1866. évi kőrajzon látjuk. Az osztrák-porosz háború idején ideiglenes kórházat („kórodát”) rendeztek be a kastélyban. Ezt ábrázolja az említett kőrajz. A belső térről készült rajz fadongával – az ablakok felett fiókdongával – fedett, mindkét oldalán 10-10 ablakkal megvilágított teret mutat. Az ablakok parapetje magasan, a padló felett 3-3,50 méter magasságban, a karzat szintjén van. Íves záródású, kétszárnyú ablakok. A nyugati oldalfalon az ablakok alatt a falat széles, vízszintesen fekvő pallóborítás fedi. A nyugati falon ilyen nincsen. Ott a fal alján kisméretű, fekvő nyílások, feltehetően szellőzők vannak. […] Folytatva a rajz leírását: az északi végfalon látható a két faloszlopon és négy közoszlopon nyugvó, pilléres balusztrádos korláttal ellátott karzat.”

F. Kirschner felmérése 1867.

Ferdinand Krischner udvari építész 1867-ben készített felmérése alapján kapunk képet a lovarda akkori állapotáról. (Az eredeti terv a Bécsi Levéltárban található.) Ezen a rajzon a lovardának karzata, mindkét hosszanti oldalán 7 oldalablaka van, az istállókhoz csatlakozó falán pedig két falfülke található. A lovarda földbe süllyesztett volt, kétszintes oldalfolyosóval rendelkezett, ezt az átalakítást valószínűleg II. Antal idejében végezték, ugyanekkor építették át az istállókat is kétszintesre. Az emeletről lépcső vezetett az istállók felső szintjére, az oldalfolyosó előtt pedig egy valószínűleg nyitott folyosó haladt, amely összeköttetésben állt a kastély verandájával, a színház és a lovarda bejáratával is. A felmérés évében a lovardán nem végeztek átalakításokat, csak az istállók berendezésén.

A máig ható átalakítást V. Ferdinánd halála után végeztette el Erzsébet királyné 1879-ben. Az új modern lovarda az eredeti barokk kori falakra épült.

Erzsébet részére kialakított program 1880-as évek

„ […] A falakat jelentősen megmagasították, a tetőt megemelték. A régi épületről külső képünk nincsen. Az új épülettömeg elegáns, klasszicizáló homlokzatot kapott. Az alsó szintre került a kazánház. A padlót az udvar szintjével azonos szintre feltöltötték. A feltöltésbe beépítették a légfűtés csatornáit, először gázvilágítást vezettek be, amit azután villanyvilágításra cseréltek. Az oszlopokon álló karzat most már alig egy méterre kiemelkedő pódiummá alakult, amelyen vörösbársony kárpitozású székeket helyeztek el. A lovaglótérben a királynénak szabályos, kerek cirkuszi porondot alakítottak ki. (26. ábra)

Az istálló mellett futó üvegezett folyosónak, amely a lovaknak a süllyesztett Lovardába történő levezetését szolgálta, a lejtését megváltoztatták: az eddig lefelé vivő folyosó most emelkedőre változott, s így a felemelt lovaglótérre vezet. A megújult üvegfolyosó mellett fedett-nyitott lépcső épült, amely a Lovarda padlószintje alatt megépített boltozatos fűtőfolyosóhoz, és végül a kazánhoz visz. Az udvaron tekergő fedett folyosó, a Wandelbahn mellett újabb kényelmet jelentett később Erzsébet számára az, hogy a kastély csatlakozó szárnyának emeletéről lépcső épült, amelyen a királyné anélkül juthatott a fűtött lovarda folyosójára, majd a pódiumra vagy az istálló nyeregkamrájába, hogy ki kellett volna lépnie a szabadba.

A lovardával együtt az istállók is megújultak. A királyi hátasoknak szolgáló lóállások öntöttvas elválasztókat kaptak, a királyné lovainak a barokk istállóban díszes, tolóajtós öntöttvas boxokat alakítottak ki. […] Az istállóból a lovardába korábban levezető folyosót finom klasszicizáló öntöttvas-oszlopos üveghomlokzattal látták el.”

Fotó a lovarda belső teréről 1896.

1985-ben az addigra jelentősen romos épületet az állam visszakapta. A lovarda 1896-ban állagmegóvó helyreállítás keretében a leomlott, függesztőműves, 19. századi fa fedélszék helyett könnyűacél – Polanceau rendszerű – fedélszéket, és műpala fedést kapott. Az épület a 2010-es felújításáig lényegében már nem változott.

A lovarda tetőszerkezete 1985-ben

A megújult lovarda belső tere

A magyar európai uniós elnökség kiemelt szintű tanácskozásainak ad helyet 2011 januárjától a királyi kastély megújult lovardája. Konferenciaterem, hangversenyterem és többfunkciós kiállítótér kapott helyet a fedett lovarda és az istállók területén.

A lovarda belső tere kőburkolatot és sík födémet kapott, az Erzsébet korabeli padlószintet tartották meg, és egy színpadi emelvényt is elhelyeztek az északi végfalon, amely a színház nézőterével határos. A pinceszinten kisebb tárgyalótermeket alakítottak ki és felújították az egykori söröspincét is. A régészeti kutatás során több helyről falfestés került elő, ezeket is helyreállítva mutatják be. Az istállókoz, amelyhez lépcső vezet le, a lovarda teréből juthatunk, itt megerősítették a boltozatot tartó oszlopokat, felújították az eredeti öntöttvas tartóoszlopos boxokat, a vörösmészkő etetőket és a kerámiakockás burkolatot. A korábbi állapotok szerint a lovarda folyosójáról nem lehetett a kastélyba jutni, a felújítás során új közlekedési kapcsolatokat alakítottak ki a Rudolf-szárny és a színház felé is, így új ajtókat kellett nyitni a lovarda hosszfalán. A telepített új funkciók gépészeti igénye jelentős, a hatalmas keresztmetszetű szellőzők elhelyezésére is külön helyiséget kellett kialakítani a pincében. A nyílászáró szerkezetek az eredetivel megegyezőek, azokat már az állagmegóvó helyreállítás során sem lehetett megmenteni.

A helyreállított istálló belülről

Tata

Már csak ennyi látható az egykori lovardából...

Tatán, az Eszterházy kastély együttesében is áll fedett lovarda. Esterházy Miklós gróf honosította meg Tatán az évenkénti rendszeres lóversenyeket, és a mai Kertváros területén megépítette a lóversenypályát. 1948-ban a londoni olimpiára készülő öttusázók lovait is itt helyezték el. A gróf az úgynevezett Swajtzerey-ból (svájci tehénistállók) alakította ki az 1860-as évektől híresé vált lóistállóit. 1888-ban építették fel a vár-színházat, ahol a lóversenyek idején hangversenyekkel és színházi bemutatókkal szórakoztatták a vendégeket. Ebben az évtizedben épült a lovarda is.

A fedett lovarda felmérési rajzait a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke készítette el építészhallgatókkal 1993-ban, nyári műemlékfelmérési gyakorlat keretében. A téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület 1888-ban épült a kastély előtti parkban, ma romos állapotban található, leégett, fedélszéke hiányzik. A lovaspálya mérete 19 x 36,8 m, jelenleg 8 tengelyes, eredetileg 9 tengelyes lehetett, a hátsó traktust valószínűleg leválasztották. Az alacsonyabb és keskenyebb fejépületben alakították ki a kiszolgálóhelyiségeket. A fedélszék a felmérés szerint acél rácsostartó, azonban ez nem az eredeti. 

Tata, Eszterházy kastély lovardája, felmérés - Alaprajz

Tata, Eszterházy kastély lovardája, felmérés - Főhomlokzat

Fertőd

Az Eszterházyak másik jelentős központjában, Fertődön is lovardaként tartanak számon egy épületet, bár ez egy négyzet alaprajzú, belső udvaros istállóépület, oldalain kocsiáthajtókkal. "A kertrészt átszelő négyes hársfasor mentén áll a hercegi istálló igényes épülete, amelyben 1945 után mozi és művelődési ház, a közelmúltig pedig konzervgyár működött. (Ma üres.)" Tehát nem lovarda volt ez az épület, hanem a hercegi istálló. Mégis említésre méltónak tartom, mert a hazai istállóépületek között egyedülálló ez az alaprajzi kialakítás, és méreteiben is nagyobb a megszokottnál. A tetőszerkezetet valószínűleg átépítették, a mai nem az eredeti. A falakon ma is látható a vörösmészkő burkolat az egykori boxokban, és egy vörösmészkő kút is található az istálló végében. 

Később konzervgyárnak építették át, ennek a korszaknak a maradványai láthatók az alábbi képeken.(2011-es állapot) A felmérési rajzok a konzervgyár átalakítási tervihez készültek, amely végül nem valósult meg.

Az istállóépület alaprajza, amelyet lovardaként emlegetnek

 

Metszetek

Az utcai homlokzat

Kocsibehajtó belülről

Az egykori istálló

Vörösmészkő burkolat körben, és kút

A kapu feletti lovas szoborcsoport már lekerült...

...a belső térben vár jobb sorsára

2012-ben diplomaterv készült az épületre, az építészfórumon olvashattunk róla. Reméljük, hamarosan új fényében tündökölhet a felújított kastély mellett.

Korábbi Lovardatúráinkról ITT olvashatsz.

Forrás:

Máté Zsolt: A gödöllői Grassalkovich kastély rekonstrukciója – építési engedélyezési terv, Lovarda és barokk istálló kulturális célú átalakítása és hasznosítása. Bp., 2010. február hó
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CCwQFjAC&url=http%3A%2F%2Feduline.hu%2Fsegedanyagtalalatok%2Fletolt%2F4756&ei=FdZuVdXEOsfcywPMt4HAAw&usg=AFQjCNEzwsCx48L56dFbpIKlG5BYeGV8yg&sig2=cCf9mV9X7FStkEzL0EYB0A&bvm=bv.94911696,d.bGQ

Helyszínbejárás, 2011.

Képek:

borító:http://www.sikerado.hu/kultura/2013/0/16/Regi_fenyeben_pompazhat_Sissi_kedvenc_kastelya

1. ábra: a Szerző saját felvétele, 2006.
2-7. ábra: Máté Zsolt: A gödöllői Grassalkovich kastély rekonstrukciója – építési engedélyezési terv, Lovarda és barokk istálló kulturális célú átalakítása és hasznosítása. Bp., 2010. február hó
8. ábra: http://www.panoramio.com/photo/60878153
9. ábra: http://sissiforum.hu/forum/viewthread.php?thread_id=374

10. ábra: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-4507 (2010-es állapot)

11-12. ábra: Nyári műemlékfelmérési gyakorlat 1992-1993. BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Felmérési tervek
13-14. ábra: Forster Gyula Örökségvédelmi és Szolgáltatási Központ (korábban: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára) 
15-18. ábra: a Szerző saját felvételei, 2011.