ÉPÍTÉSZ TERVEZŐI NAPOK 2015 – Vízszigetelések: csapadékvíz, talajvíz, üzemi víz

Jó lehetőség adódott, hogy ismét konferenciára látogassunk, így novemberben ez lett a hónap témája. Ezt nem is bántam, jól esik kiszakadni a mindennapi mókuskerékből egy kis „szakmázásra”. Egyébként is meggyűlt a bajom egy részlettervvel, bár a kiszemelt előadás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, (természetesen nem is egy előadástól vártam a megoldást), azért megint gazdagodtunk szakmai, és „továbbképzési tapasztalatokkal”.

Falra hányt falfirkák, avagy a graffitik kezelése

A falfirkákat, a street art alkotásait vagy a településeinket lépten-nyomon ellepő tag-eket nem kell bemutatnom senkinek. Húsz éve alig változott a helyzet ezen a téren, a frissen festett felületeken - továbbra is - már másnap ott díszelegnek a festékszórók nyomai. Vagy mégsem? Változott valami? És egyáltalán változhat? Egy korábbi olvasói levél hatására kezdtem a témát ízlelgetni, egy rövid összefoglalóban szeretnék a graffitik építészetre gyakorolt elsősorban negatív, és a szerencsére létező, pozitív hatásaival is foglalkozni.

Tervezzünk, kivitelezzünk beltéri aljzatot helyesen!

Szakemberek tapasztalatai szerint a burkolatokkal kapcsolatos problémákat sokkal többször okozza a nem megfelelő minőségű aljzat, mint a burkolat hibája. Felújítások alkalmával még több turpissággal találkozhat a mit sem sejtő építész, például aljzat helyett homokfeltöltéssel… Ilyenkor jól jön egy lényegre törő összefoglaló, mire is érdemes figyelni megfelelő minőségű aljzat tervezésekor, kivitelezésekor. 

Valódi körforgás – a vályog,- és szalmaház építésről

Egyik korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a hagyományos és fenntartható építésimóddal, a vályogház építéssel. Úgy tapasztaltam, továbbra is sokan érdeklődnek ezek iránt az anyagok iránt, de keveset tudnak róluk, így bizonytalanok az eredményt illetően. Ezért most újra erre a területre kalandozunk, a tervező szemszögéből nézve a hazai vályog,- és szalmaház építés lehetséges megoldásait, helyzetét és kilátásait a jövőre. Büki Péterrel beszélgettem, aki korábban a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda munkatársaként dolgozott. Anno még egy állásinterjún is voltam az irodánál, de akkor még nem sejtettem, hogy Péterrel később közelebbi ismeretségbe is kerülünk. Szerencsére így történt, és már régóta terveztem kifaggatni a vályog,- és szalmaház tervezés területén szerzett többéves tapasztalatairól.

Város-Szín-Kép – Homlokzatszínezés napjainkig

Amikor legutóbb valaki azt kérdezte tőlem, milyen Budapest színe szerintem, eszembe jutott, amikor hajnalban fotóztuk a várost. Kotorászni kezdtem az emlékeimben, hogy  összehasonlítsam más városokban szerzett szín-élményeimmel. Sienaban töltöttem hosszabb időt, és róla biztosan tudtam, hogy egy terrakotta, sárga, barna egyveleg, nincsenek kék vagy zöld színű házai a városfalakon belül. Egy város színét döntően az épületeinek színezése fogja meghatározni. Tehát adható egyfajta egzakt válasz a kérdésre. Hogyan alakultak az egyes korokban az épületek színei, és mennyit láthatunk ebből ma? Történeti épületek homlokzatszínezési dilemmáiban próbál ez a cikk némi vezérfonallal szolgálni.

Egy kis történeti anyagtan - habarcsok, vakolatok

Sokszor zavarba jövök, amikor feltesznek egy szakmai kérdést, például olyasmit, hogy a vakolatnak mitől olyan a színe amilyen, és mi található benne… Ilyenkor az összes eddigi, kemény munkával megszerzett tudás kihullik a fejemből, makogok valami hihetőt, és csak később settenkednek elő agyam rejtett zugaiból a megfelelő válaszok. És azok is keverednek mindenféle egyéb elbizonytalanító információval. Ezt a hiányosságomat pótolandó, újra alaposan utánajártam az egyik mindennapos építőanyagunk, a habarcs titkainak.

Aszalási láz II. - Aszalónk története

Nemcsak az én kedvencem az aszalt szilva! Aszalós cikksorozatunk folytatásaként a VendégFirkában egy győri építész házaspár saját keze munkáját, a sörkollektoros aszalót mutatjuk be. Építés és aszalás lépésről-lépésre.

Zöldítsünk okosan!

A VendégFirká-ban Nusser Gabriella tájépítész írását olvashatjátok az épületek és a növényzet jótékony, máskor inkább gondot okozó kapcsolatáról. Egyben olvasónk kérdésére is válaszol, aki az agresszív kúszónövények kordában tartásának lehetőségeiről kérdezett.

Műemlékvédelem Londonban

Egy György-korabeli ház újjáéledése - 
Amikor arculatváltásra készültünk a blogon, körbekérdeztünk az ismerőseink között, többek között új témaötleteket keresve, ekkor ajánlották nekünk a Grand Designs c. sorozatot, melynek az egyes részei fent vannak a neten, ingyen megtekinthetők. Bevallom én nem találkoztam korábban ezzel a sorozattal, így nagyon kíváncsi voltam, amikor a leginkább ajánlott részt elindítottam a youtube-on. És egyáltalán nem csalódtam, sőt! Az epizód teljesen magával ragadott, lelkesen szótáraztam (eredeti nyelven vannak fenn a részek, szuper angol kiejtéssel), jegyzeteltem.

Régi vagy új?

Ha költöznénk és lakást vagy házat keresünk, a folyamat legelején találkozunk ezzel a problémával: régi vagy új lakást/házat vásároljunk? Mint oly sok mindenre az életben, erre sincsen biztos recept, de ebben az írásban megpróbálom összegyűjteni a pro és kontra érveket.

Kezdjük az elején - az előkészítés fontosságáról

A házépítés minden esetben nagy vállalkozás. Felsorolni is nehéz, mennyi mindent kell elöntenie és elintéznie az építtetőnek az előkészítés szakaszában. Márpedig véleményem szerint a jó előkészítés már fél siker. Sokan úgy gondolják, az előkészítés és a tervezés kevesebb időt és energiát igényel, mint a kivitelezés, pedig megfelelő színvonalú előtervezéssel sok problémától és felesleges kiadástól kímélhetik meg magukat az építkezők és a velük együtt dolgozó szakemberek is. Ebben a cikkben erre szeretném felhívni elsősorban az építtetők figyelmét, és néhány ötletet adni, hogyan lehet hatékonyan és jól előkészíteni a vágyva-vágyott ház megvalósítását. 

Lakjunk jól!

Következő témánk a LAKÁS – építés, felújítás, vásárlás. Május-június hónapban csak ezzel foglalkozunk, egyrészt, mert sokakat érintő és kimeríthetetlen téma, így több időt szeretnénk szentelni neki, másrészt, mert lassan itt a nyár, a blog is szabadságra megy majd, így csak kéthavonta jelentkezünk.

Miénk itt a tér!

Márciusi témánk tehát kertek, városi terek, íme pár oldal az interneten, amit a témában érdekesnek és hasznosnak találtunk, és amik segíthetnek és jó példát mutathatnak. A listát folyamatosan bővítjük!

„Ami hagyományos, nem elavult”

Egy tiszaföldvári szabadkéményes ház kálváriája és megmentése - beszélgetés Rácz Miklós régész-építésszel

 

Mikivel a szentendrei Skanzenban töltött hónapok alatt, 2008-ban találkoztam először. Később megismerkedtem az általa megvásárolt, és szép lassan helyreállított ház történetével is, most pedig, amikor a blogunk pályára állt, elérkezettnek láttam az időt, hogy másokkal is megismertessem az ő egyedülálló kezdeményezését. Bár műemlékvédelemmel foglalkozik, ez alkalommal a „nem hivatásos” szerepéről kérdeztem.

Örökség a jövőnek, jövő az örökségnek

Műemlékes szakmai csúcskonferencia - megnyitó

Vizes falak? - Megoldható!

Vizes fal, málló vakolat, sókivirágzás. Ismerős, ugye? Egy mindennapos és egyben akut problémáról, a falvizesedésről írok most részletesen, többek között azért, mert szakmabelieket és laikusokat ugyanolyan mértékben érint, viszont a köztudatban nem terjedtek el a problémát hatásosan megszüntető megoldások. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Ebben a cikkben elsősorban a szigetelés nélküli, vagy avult szigetelésű, régi épületek vizes falaival szeretnék foglalkozni. Elsőként kell tisztáznunk, mi az oka annak, hogy a fal vizes lehet. Bármilyen meglepő, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy ennek oka nemcsak a falba a talaj felől felszívódó nedvesség lehet, hanem a felszívódó vízzel a falba kerülő sók is megkötik a vizet, sőt, a vakolatmállási problémákat főleg ezek a sók okozzák. A károsodás mértéke nagyban függ a környező altalaj szennyezettségétől, a falazat kapilláris rendszerétől, és a kipárolgási kényszertől. Nézzük meg részletesen, mi is történik a falban.

Tovább olvasom

Panel lakások vizesedési problémái

A köztudatban az él, hogy a panel lakások levegője -  általában -  száraz. Ez a legtöbb esetben igaz is volt, ám mára már, a modern technológiának hála, sok jelenlegi lakó lecserélte a régi, huzatos, elhasználódott fa külső nyílászárókat modern, kitűnő hőszigetelő és zajszigetelő, és egyben szinte tökéletesen párazáró műanyag nyílászárókra.