Konferencia – Szakszerű és Jogszerű Tervezés 2016

Valószínűleg a blogunk olvasói közül is sokan hallottak már az építésügyet érintő új kormányrendeletről, a „bizonyos” 456/2015 (XII.29.) számú, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló új szabályozásról, és hozzá kapcsolódóan az Építési Törvény módosításáról. A Gellért Hotelben rendezett konferencián ehhez kapcsolódóan hallhattunk hasznos szakmai információkat, melyeket most megpróbálok dióhéjban és közérthetően leírni.

ÉPÍTÉSZ TERVEZŐI NAPOK 2015 – Vízszigetelések: csapadékvíz, talajvíz, üzemi víz

Jó lehetőség adódott, hogy ismét konferenciára látogassunk, így novemberben ez lett a hónap témája. Ezt nem is bántam, jól esik kiszakadni a mindennapi mókuskerékből egy kis „szakmázásra”. Egyébként is meggyűlt a bajom egy részlettervvel, bár a kiszemelt előadás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, (természetesen nem is egy előadástól vártam a megoldást), azért megint gazdagodtunk szakmai, és „továbbképzési tapasztalatokkal”.

Tervezzünk, kivitelezzünk beltéri aljzatot helyesen!

Szakemberek tapasztalatai szerint a burkolatokkal kapcsolatos problémákat sokkal többször okozza a nem megfelelő minőségű aljzat, mint a burkolat hibája. Felújítások alkalmával még több turpissággal találkozhat a mit sem sejtő építész, például aljzat helyett homokfeltöltéssel… Ilyenkor jól jön egy lényegre törő összefoglaló, mire is érdemes figyelni megfelelő minőségű aljzat tervezésekor, kivitelezésekor. 

Alternatív fűtési rendszerek

A hagyományos környezetbarát és nagy hatásfokú épületgépészeti berendezések mellett egyre nagyobb a megújuló energiaforrásokat hasznosító gépészeti eszközök palettája: napkollektor, hőszivattyú, pelletkazánok stb. Augusztusban az energiatudatos hűtési megoldásokkal foglalkoztunk, most, hogy közeleg a tél, az alternatív fűtési módokat szeretnénk közelebbről bemutatni.

Valódi körforgás – a vályog,- és szalmaház építésről

Egyik korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a hagyományos és fenntartható építésimóddal, a vályogház építéssel. Úgy tapasztaltam, továbbra is sokan érdeklődnek ezek iránt az anyagok iránt, de keveset tudnak róluk, így bizonytalanok az eredményt illetően. Ezért most újra erre a területre kalandozunk, a tervező szemszögéből nézve a hazai vályog,- és szalmaház építés lehetséges megoldásait, helyzetét és kilátásait a jövőre. Büki Péterrel beszélgettem, aki korábban a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda munkatársaként dolgozott. Anno még egy állásinterjún is voltam az irodánál, de akkor még nem sejtettem, hogy Péterrel később közelebbi ismeretségbe is kerülünk. Szerencsére így történt, és már régóta terveztem kifaggatni a vályog,- és szalmaház tervezés területén szerzett többéves tapasztalatairól.

Város-Szín-Kép – Homlokzatszínezés napjainkig

Amikor legutóbb valaki azt kérdezte tőlem, milyen Budapest színe szerintem, eszembe jutott, amikor hajnalban fotóztuk a várost. Kotorászni kezdtem az emlékeimben, hogy  összehasonlítsam más városokban szerzett szín-élményeimmel. Sienaban töltöttem hosszabb időt, és róla biztosan tudtam, hogy egy terrakotta, sárga, barna egyveleg, nincsenek kék vagy zöld színű házai a városfalakon belül. Egy város színét döntően az épületeinek színezése fogja meghatározni. Tehát adható egyfajta egzakt válasz a kérdésre. Hogyan alakultak az egyes korokban az épületek színei, és mennyit láthatunk ebből ma? Történeti épületek homlokzatszínezési dilemmáiban próbál ez a cikk némi vezérfonallal szolgálni.

Egy kis történeti anyagtan - habarcsok, vakolatok

Sokszor zavarba jövök, amikor feltesznek egy szakmai kérdést, például olyasmit, hogy a vakolatnak mitől olyan a színe amilyen, és mi található benne… Ilyenkor az összes eddigi, kemény munkával megszerzett tudás kihullik a fejemből, makogok valami hihetőt, és csak később settenkednek elő agyam rejtett zugaiból a megfelelő válaszok. És azok is keverednek mindenféle egyéb elbizonytalanító információval. Ezt a hiányosságomat pótolandó, újra alaposan utánajártam az egyik mindennapos építőanyagunk, a habarcs titkainak.

Házkutatás – tömören az építészettörténeti kutatásról

A szakmérnökin rettegett, általunk csak 'bakbori' névre keresztelt történeti földrajz tárgy keretében kellett e nemes, és kitartást igénylő tudást elsajátítanunk. Évek alatt belénk plántált mérnök-gondolkodásmódunkat elég sokára sikerült bölcsész mederbe terelni, mindenesetre dr. Bak Borbála történész tanárnőnk (a Magyarország történeti topográfiája c. könyv szerzője, a módszertan hazai megalapozója) lelkiismeretesen és sokszor szórakoztatóan vitte véghez a feladatot. (A vizsga és a számon kért anyag mennyisége már korántsem volt olyan vidám…)

Szeptember a tudás hónapja!

Itt a szeptember, amiről az iskolakezdés juthat először az eszünkbe. A pihenős, nyaralós, fesztiválozós időszak után most mi is visszaülünk egy hónap erejéig az iskolapadba, hiszen főként szakmai cikkek kerülnek majd terítékre. Az elmúlt időszak bővelkedett kutatni való témákban, ezeket az ismereteket szeretnénk most megosztani.
Hogy milyen témákról írunk majd? Legyen még egy picit titok, izguljunk még egy kicsit, ahogy az első osztályosok, de ígérjük, az unalom kizárt.

Bénye fénye - Tokaj-Hegyalja építészeti értékei

Mi még fesztiválon is építészetbe botlunk. Erdőbényén, bor, mámor és fesztiválhangulat közepette ismerkedhettünk meg híres borvidékünk építészeti vonatkozásaival. Fordítsuk hát figyelmünket mi is e táj értékeire, és a borkultúra mögött lássuk meg épített örökségünket is. Az információdús és izgalmas előadást Erhardt Gábor építésznek köszönjük ezúton is.




 

Zöldítsünk okosan!

A VendégFirká-ban Nusser Gabriella tájépítész írását olvashatjátok az épületek és a növényzet jótékony, máskor inkább gondot okozó kapcsolatáról. Egyben olvasónk kérdésére is válaszol, aki az agresszív kúszónövények kordában tartásának lehetőségeiről kérdezett.

Régi vagy új?

Ha költöznénk és lakást vagy házat keresünk, a folyamat legelején találkozunk ezzel a problémával: régi vagy új lakást/házat vásároljunk? Mint oly sok mindenre az életben, erre sincsen biztos recept, de ebben az írásban megpróbálom összegyűjteni a pro és kontra érveket.

Kezdjük az elején - az előkészítés fontosságáról

A házépítés minden esetben nagy vállalkozás. Felsorolni is nehéz, mennyi mindent kell elöntenie és elintéznie az építtetőnek az előkészítés szakaszában. Márpedig véleményem szerint a jó előkészítés már fél siker. Sokan úgy gondolják, az előkészítés és a tervezés kevesebb időt és energiát igényel, mint a kivitelezés, pedig megfelelő színvonalú előtervezéssel sok problémától és felesleges kiadástól kímélhetik meg magukat az építkezők és a velük együtt dolgozó szakemberek is. Ebben a cikkben erre szeretném felhívni elsősorban az építtetők figyelmét, és néhány ötletet adni, hogyan lehet hatékonyan és jól előkészíteni a vágyva-vágyott ház megvalósítását. 

Egy bontás naplójába – a ház újjászületésének kezdete

A szentendrei Skanzenban töltött hónapok alatt lehetőségem nyílt részt venni a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaival népi épületek bontási munkáiban. A Skanzenban látható épületek nagy része eredetileg egészen máshol állt: szakszerű elbontás után elszállították, majd egy tájegység részeként újra felépítették. Kukkantsunk egy kicsit a kulisszák mögé, hogyan is zajlik egy ilyen folyamat, amikor nem építünk, hanem bontunk, ráadásul a múzeumban szeretnénk újra viszontlátni.

Unokáink mit fognak látni?

Nekünk szívünk csücske a régi ház, poros padlás, kopott ajtó. Szeretnénk, ha mások is - hozzánk hasonlóan - értékesnek látnák azt, ami körbeveszi őket születésük óta: épített örökségünket. 

Szokásunkhoz híven műemlékvédelem témakörben is összegyűjtöttük azokat az internetes oldalakat, amelyek segítenek eligazodni ebben a témában.

Vizes falak? - Megoldható!

Vizes fal, málló vakolat, sókivirágzás. Ismerős, ugye? Egy mindennapos és egyben akut problémáról, a falvizesedésről írok most részletesen, többek között azért, mert szakmabelieket és laikusokat ugyanolyan mértékben érint, viszont a köztudatban nem terjedtek el a problémát hatásosan megszüntető megoldások. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Ebben a cikkben elsősorban a szigetelés nélküli, vagy avult szigetelésű, régi épületek vizes falaival szeretnék foglalkozni. Elsőként kell tisztáznunk, mi az oka annak, hogy a fal vizes lehet. Bármilyen meglepő, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy ennek oka nemcsak a falba a talaj felől felszívódó nedvesség lehet, hanem a felszívódó vízzel a falba kerülő sók is megkötik a vizet, sőt, a vakolatmállási problémákat főleg ezek a sók okozzák. A károsodás mértéke nagyban függ a környező altalaj szennyezettségétől, a falazat kapilláris rendszerétől, és a kipárolgási kényszertől. Nézzük meg részletesen, mi is történik a falban.

Tovább olvasom

Panel lakások vizesedési problémái

A köztudatban az él, hogy a panel lakások levegője -  általában -  száraz. Ez a legtöbb esetben igaz is volt, ám mára már, a modern technológiának hála, sok jelenlegi lakó lecserélte a régi, huzatos, elhasználódott fa külső nyílászárókat modern, kitűnő hőszigetelő és zajszigetelő, és egyben szinte tökéletesen párazáró műanyag nyílászárókra.