Tervezzünk, kivitelezzünk beltéri aljzatot helyesen!

Szakemberek tapasztalatai szerint a burkolatokkal kapcsolatos problémákat sokkal többször okozza a nem megfelelő minőségű aljzat, mint a burkolat hibája. Felújítások alkalmával még több turpissággal találkozhat a mit sem sejtő építész, például aljzat helyett homokfeltöltéssel… Ilyenkor jól jön egy lényegre törő összefoglaló, mire is érdemes figyelni megfelelő minőségű aljzat tervezésekor, kivitelezésekor. 

Padlórétegrend

Padlóburkolat aljzatának megtervezésekor többféle nemzetközi szabvány áll rendelkezésünkre, pl. DIN, EFNARC (Európai Adalékszer-és Betonszövetség), ÖNORM stb. A legtöbb burkolóanyagra van harmonizált európai szabvány, azonban az esztrichhabarcsból készülő aljzatokra és burkolatokra hazai szabványt kell alkalmaznunk. Ez egyelőre még hiányos, ezért az Ipari Padló Egyesület és a Burkolástechnikai Egyesület egy hiánypótló irányelv (Padló MI 01:2012 műszaki irányelvEsztrichpadozatok. Terve­zés, kivitelezés, követelmények) kidolgozásába kezdett, amely segítséget nyújt a beltéri padlószerkezetek tervezéséhez és kivitelezéséhez. A kiadvány tartalmazza a különböző aljzatszerkezetek elvárt geometriai és szilárdsági tulajdonságaira vonatkozó követelményeket és értéket, a különböző kötőanyagú aljzatok megengedett nedvességtartalmát, valamint egy egységes szemléletű síkpontossági minőségi fokozatrendszert a még hatályos, de nagyon szigorú magyar szabvány helyett.

A témára vonatkozó MSZ-04-803/1 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek Kő­műves szerkezetek szabvány az aljzatbeton vastagságát általában 6 cm-ben határozza meg, szerkezeti felépítésére viszont nincsenek benne utalások. A tapasztalatok szerint a tervezők szokásos ismereteik alapján, rutinszerűen írják elő aljzatbeton rétegre az 5-6 cm vastagságú, C8-C12 nyomószilárdságú anyagot, amelyre közvetlenül csak hagyományos habarcsba fektetett burkolatot lehet helyezni, egyéb esetben felületkiegyenlítő réteget kell alkalmazni (mert nem lehet megfelelő minőségben lehúzni a szemszerkezet miatt), amely általában 1,5-2 cm esztrich lesz, erre már bármely burkolat elhelyezhető. Tehát leggyakrabban felületkiegyenlítő rétegként és nem aljzatként alkalmazzák a tervezők.

Az ellentmondás az aljzatbeton és az estrich között ott kezdődik, hogy a hazai gyakorlatban

Gipsz esztrich

az alkalmazástechnikai útmutatókra támaszkodva 5 cm C8-C12 transzportbetont terveznek lakás,- és irodaépületek úsztatott aljzataiként. Ezt esztichhel a helyszíni gyors vízveszteség és a kötés beindulása miatt nem lehet megoldani, ezért helyszíni gépi keverést kell alkalmazni. Alkalmazhatunk önterülő vagy földnedves esztricheket, utóbbinál azonban figyelni kell a zsugorodásra. A földnedves esztrich jóval kevésbé zsugorodik, mint a kissé képlékeny, ezért ezt a konzisztenciát érdemes betervezni, amelyet kismértékben túltelített vagy péphiányos jellegű keverékkel érhetünk el. A kutatások viszont igazolták, hogy a bedolgozhatóság érdekében alkalmazott képlékenyítő,- és folyósítószerek előnyös tulajdonságai ebben az esetben nem hasznosíthatók megfelelően. Ezért cement kötőanyagú esztricheknél a minimális, de még elégséges szilárdságot kell előírni. Vannak azonban gisz kötőanyagú, ún. anhidritgipsz cementesztrichek, amelyek sokkal kevésbé zsugorodnak, és nagy egybefüggő felületek készítésére alkalmasak. (A 80-as években épült lakások többségében az akkori NDK-ból származó jó minőségű anhidritgipszből készültek az aljzatok.)

Esztrich aljzat kivitelezése

Nézzük, mi is pontosan az esztrich: egy habarcs állagú, finomabb szemszerkezetű adalékanyagokból készülő padozat. Németországban, Svájcban a nemzeti szabványok 80 mm-ben maximálják az esztrich réteg vastagságát, a hazai szabványban azonban nincs előírás sem a szemnagyságra, sem a szerkezeti vastagságra. Az esztricheket kötőanyaguk szerint különböztetjük meg, amelyeknek jelölésére az angol szakkifejezés rövidítéseit használják. Megfelelőségük a szabványban rögzített tulajdonságok alapján állapítható meg. (lásd az alábbi ábrát) A jogszabály szerint az építményekbe betervezni vagy beépíteni csak minősítéssel ellátott terméket szabad. A harmonizált MSZ EN 13813 szabvány szerint csak első típusminősítéssel rendelkező terméket alkalmazhatnak a tervezők. A beltéri esztrichfajták többségére létezik ÉMI típusvizsgálat, így azok alkalmazhatók is. 

Esztrichek szabványos jelölése

Esctrich rétegek típusai

Úsztatott esztrich:

-lakásépítésben a leggyakoribb

-szerepe: teherelosztó, de a lépéshangszigetelésben is részt vesz

-határoló szerkezetekkel nincs közvetlen kapcsolatban, attól hanglágy anyagok választják el

Tapadó (kontakt) esztrich:

-ipari létesítményekben a leggyakoribb

-szerepe: teherhordás és igénybevételek felvétele a teherhordó szerkezettel együtt

-határoló szerkezetekkel közvetlen kapcsolatban van, erőátadó kötéssel, kötőhíddal rögzítik

-nem vízzáró, nem lépéshang szigetelőàszükséges lépéshang szigetelés és nedvesség szigetelés

Csúszó (csószóréteges) esztrich:

-szennyezett, nedvszívó alapfelület, gazdaságtalan erőátadás, esetén vagy ha nincs akusztikai követelmény, akkor célszerű alkalmazni

-szerepe: elválasztás, határolás

-határoló szerkezettől függetlenül mozog, vékony csúszó réteg, PE fólia választja el tőle, illetve rugalmas anyagokkal kitöltött hézagok

-nem vízzáró, nem lépéshang szigetelőàszükséges lépéshang szigetelés és nedvesség szigetelés

Tervezési és kivitelezési szempontok

A vastagság és hajlító-húzószilárdság tervezésekor figyelembe kell venni a funkcióból következő hasznos terheket. Elkészülte után célszerű megvédeni a felületet építőlemezzel. (Ekkor a száradási idő meghosszabbodhat.) A terhelés függvényében növelni kell az úsztatóréteg nyomószilárdságát és csökkenteni az alakváltozó képességét.. Vasalni nem szükséges, a felhajlás és a repedések elkerülése érdekében célszerű a szálerősítés. Az alsó síkra elhelyezett vasalás padlófűtésnél segíthet a csövek rögzítésében. A 80 mm-nél vastagabb esztrichek tervezésére a betonszabványok vonatkoznak, illetve többrétegű esztrichként vagy vasalt betonlemezként kell megtervezni.

Példa lakásaljzat kialakítására:

„Tartós terhelés alatt max. 5 mm-t összenyo­módó úsztató-szigetelő rétegre kerülő, nem fűtött esztrichek névleges vastagsága és haj­lító-húzó szilárdsága lakásokban ≤ 2 kN/m2 megoszló teher esetén: legalább 45 mm, ha a kötőanyag cement, ill. legalább 35 mm, ha a kötőanyag anhidritgipsz és az állaga önterülő; továbbá bármely kötőanyag mellett F4 legyen a hajlító-húzó szilárdsági osztály (azaz 4,0 N/mm2 hajlító-húzó szilárdság). Az esztrich névle­ges vastagsága kő- és kerámia burkolat esetén: önterülő kalciumszulfát esztrichnél (CAF) 40 mm-nél, az összes többi esztrichnél 45 mm-nél nem lehet kevesebb.”

Tervezési kiírásokban, specifikációkban a következőknek kell szerepelni:

Burkolt cementesztrich jelölése pl.: MSZ EN 13813 CT-C20-F4.

– nyomószilárdság C5-C80 (cement, kalci­um-szulfát és magnezit kötőanyagoknál kötelező);

– hajlító-húzó szilárdság F1-F50; (cement, kalcium-szulfát és magnezit kötőanyagok­nál kötelező);

– Böhme-féle kopásállóság: A22-A1,5 vagy

– BCA-féle kopásállóság: AR6-AR0,5 vagy

– görgősszékállóság: RWA300-RWA1 vagy

– padlóburkolattal ellátott esztrich görgősszékállósága: RWFC 150-RWFC 550;

– felületi keménység: SH 30-SH 200 (magnezitesztrichnél kötelező);

– benyomódási mélység: ICH 10-IC 100 vagy IP 10-IP 70 vagy IP I-IP IV (öntöttaszfalt esztrichnél kötelező);

– húzó-tapadó szilárdság: B 0,2-B 2,0 (műgyantaesztrichnél kötelező);

– ütésállóság: IR (műgyantaesztrichnél kö­telező).

– tűzállóság: (járófelületi esztrichnél).

+ Megállapodás szerint: zsugorodását, hajlítási rugalmassági modulusát, levezetési ellenállását, vegyszer­állóságát, páraáteresztő képességét, hőszige­telő képességét, vízáteresztő képességét, hang­elnyelő képességét az e tulajdonságok meghatá­rozásához használt módszer közlésével.

Az alábbi jellemzőket fontos tudni a szerződés aláírása vagy megkövetelni az aljzat átvétele előtt:

– aljzat nyomó- vagy hajlító-húzó szilárd­sága,

– aljzat és aljzatkiegyenlítő tapadó-húzó szi­lárdsága,

– adott esetben az aljzat vagy aljzatkiegyen­lítő zsugorodása,

– az aljzat megfelelő CM nedvességtartalma,

– padlófűtés esetén megfelelő CM nedvesség­tartalom és felfűtési jegyzőkönyv,

– aljzat és aljzatkiegyenlítő görgősszék-állósága,

– aljzat síkpontossága.

Forrás:

Aljzatbeton – Melléklet In: Mérnök Újság, Brassnyó László, Spránitz Ferenc 2014. december, 31-41. p.

Képek forrása:
borító: http://korallsopron.hu/hu/otletek-es-tippek/a-leggyakoribb-kerdesek-a-laminalt-padlo-kapcsan-iii-resz/

http://www.csepregi.hu/tegla/burkolasi-segedanyagok/lb---knauf-termekek
http://www.estrich-beton.hu/index.php/szolgaltatasok/estrich-betonok

 
További hasznos oldalak:
http://www.epitesimegoldasok.hu/index.php?id=a-padloszerkezetek-meghatarozo-eleme-az-esztrich
http://www.estrich-beton.hu/index.php/szolgaltatasok/estrich-betonok
http://www.csempedoktor.hu/merev-burkoloanyagok-biztonsagos-fektetese/