Vár ránk a Vár! – A Budai Vár, Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann tervről. II. rész

Konferenciabeszámolónk második részében a lehetséges helyreállítási illetve rekonstrukciós elképzelések domináltak, inspiráló külföldi példákkal támogatva. Az első előadás-blokkok elemző-boncolgató tanulságai után haladtunk a koncepcionális tervek felé, vizsgálva a megörökölt beépítéseket, épületeket, helyzeteket.

A regéci vár

A Forster Központ elnöke, Sághi Attila a Várprogramot mutatta be a résztvevőknek. A Kastélyprogram mellett várfelújítások sora következik, mindkét program kétharmadát uniós forrásból valósítják meg. Bevonják a magántőkét is, igyekeznek alkalmazkodni a változó tényezőkhöz a sikeres felújítások érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a működőképes fejlesztésekhez a forrásokon és a szakértelmen kívül fontos a motiváció megtalálása a hasznosításra, és a jövőkép kialakítása, hogy ne használhatatlan kubusok üzemeltetését valósítsuk meg. Ő is kiemelte, hogy csak színvonalas programok képesek a műemlékeket életben tartani, ilyen esetekben még a kulissza jellegű helyreállítás is elfogadható. A programok alapvetően nem Budapest központúak, a vidéki területek bevonása a cél, számukra ez óriási lehetőséget jelent.

Hambach kastély kortárs fogadóépülettel

Dr. Vukoszávlyev Zorán műegyetemi docens kortárs építészeti várfelújításokon keresztül fogalmazta meg a számára fontosnak tartott alapelveket a Budai Vár esetében. A külföldi kitekintés mindig jó alkalom a problémától való eltávolodásra, jegyezte meg. A bemutatott helyreállítások esetében legtöbbször a múzeumhasználat jellemző, esetenként speciális funkciók jelennek meg. A kortárs építészet gyakran megjelenik ezekben az erős identitással rendelkező terekben: hiszen a „régiséget” nem lehet előállítani. A torinói királyi palotában csak azt építették vissza, amiről adatokkal rendelkeztek, a többi kortárs épületrész. A tíz évig tartó felújítási munkák után, ma múzeumként látogatható. Pamplona érseki központjánál az összefüggő turisztikai bemutatást, Hambach kastélyánál a távolról észre sem vehető kortárs kiegészítést emelte ki. Sevillában is sokféle funkciót ölelt fel a terület, most kormányzati célokra használják illetve elnöki rezidenciaként. Számos bontáson, átalakításon esett át, és ahol nem találtak egyértelmű megoldást a rekonstrukcióra, kortárs építészeti elemeket használtak. A németországi Halle városában a vár helyreállításával az adott kor igényeit igyekeztek megvalósítani.

A Szent György tér madártávlatból

Zoboki Gábor DLA Ybl-díjas építész előadását élénk érdeklődés kísérte, a vetített 3D-s modellkísérletek miatt is. A legutóbbi, Nemzeti Galéria tervpályázatára benyújtott terve sokak kedélyét borzolta, nem kevés kíváncsisággal vártuk tehát a részletes koncepciót. A korábbi, hasonló példákat félresöpörve azzal, hogy a Vár helyzete teljesen más, kijelentette, hogy a Budai Vár nem oldható meg a Budai Váron belül, Budapesttel kell foglalkozni. Van egy örökségünk, ami olyan, amilyen, meglévő funkcióink, erre a helyzetre kell megoldást találni. A Szent György tér helyzetét továbbra sem tartja tisztázottnak. Felelevenítette, hogy a történelem során főként katonai létesítmények álltak-állnak itt, a jelenleg beépítetlen területet korszakoktól függően barokk lakóházak, és az evangélikus templom foglalták el. Folyamatos épülés, változás határozta meg a terület képét, a mai tér Mátyás koráig tulajdonképpen nem is

A Nemzeti Galéria a Szent György téren, Zoboki-Demeter

létezett. A kolostor temploma helyén mindig is templom állt, a Zeughaus-Fegyvertár is állt már a tér kialakulása idején, de ezeken kívül nincs más fix pontunk. A két világháború között többemeletes épületek töltötték meg a teret, ha ezt a léptéket akarnánk visszaállítani, az nem lenne szerencsés. (Kádár Bálint is utalt erre előadásában.) A legjobb építészek és várostervezők számára is nagy kérdőjel a térrel kapcsolatos helyreállítás, nemhogy az átlagpolgárnak. A panorámát viszont ma már nem lenne ésszerű lezárni épületekkel. A Vár hossztengelye mentén is a végigjárhatóságot kellene szem előtt tartani. Az irodája készített egy modellt, amelyet nagylelkűen felajánlott a további ötletpályázatokhoz, amely megkönnyíti a tervezést, és a döntéshozókat is nagymértékben tudja segíteni. Modell nélkül elképzelhetetlennek tartja a kommunikációt a tervekről. A pályázó team-ek összetételére pedig feltételül szabná, hogy az építészeken kívül régész, várostervező és tájépítész is legyen tagja.

Madridi hallgató diploma láványterve

Az első nap végére egy eddig ismeretlen nézőpontból tekinthettünk a vita középpontjában álló Várra. Vasáros Zsolt DLA műegyetemi tanár madridi hallgatók diplomaterveit tárta elénk. A hazai gyakorlattal ellentétben ők nagyléptékű feladatokat vállalnak diplomatervként, egyik látogatásuk alkalmával megragadta őket a Vár helyzete, a még mindig sebként tátongó háborús károk maradványai, és feltették a kérdést: miért olyan fontos nekünk ez a Hauszmann-féle kiépítés, amikor ma sem ezt látjuk? Független látásmódjuk engedte ezt a kérdést feltenni, és eltávolítani a fát az erdőtől. Nem találunk olyan 50 évet, amikor a beépítések ugyanazok lettek volna, ezért nem ezeket boncolgatták, hanem a térbeli gazdagságot igyekeztek megfogni a terveken, amelyek tisztán kortárs épülteket tartalmaztak, rekonstrukciót nem. A hallgatók ujjait nem fogták le a hazai, már kialakult szakmai korlátok, ezért nagyvonalúan bántak a terekkel, a hiányzó óriási beépítés helyére a meglévőkhöz illeszkedő térbeli gazdagsággal terveztek kulturális funkciót betöltő épületeket. Térszint alatti beépítést, nagytermet, előadótermet szinte mindenki tervezett. Mindenki a teljes együttest nézte, a várossal együtt, nem ragadtak ki épülteket. 
Tanulságos volt ezekkel a gondolatokkal szembesülni.

A felújított Kapucinus utca 9.

Dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármester előadása már a második napot nyitotta meg, tartalmilag viszont inkább az első nap témáihoz kapcsolódik, ezért illesztettem ebbe a második összefoglalóba. A Budavári Önkormányzat saját és uniós források felhasználásával számos újjáépítést megvalósított már.  A vári lakosság életkora magas, 60 év körüli, ebből adódik egyfajta generációs zártság, amely a fiatalodás révén lassan eltűnően van, a nagyszülők helyét az unokák foglalják el. A várbeli lakásokat nem privatizálták, Prágával ellentétben, ahol kártalanították a lakosokat, és mára azok el is tűntek a várból, nálunk megmaradt a lakosság a falakon belül. A műemléki épületek esetében nincs lehetőség társasházi formában működni, így a felújítás terhe a lakókra és az önkormányzatra hárul. 18 épület van önkormányzati tulajdonban, az évek során mindet fel tudták újítani. A Kapucinusutca 9. sz. alatti épület ICOMOS díjat nyert nemrég. Nemcsak a homlokzatok felújítására törekedtek, igyekeztek életet lehelni a vári falakba. A Tóth Árpád sétány megújulása három ütemben valósult meg. Az idő egészen 2010-ig állt a Várban, akkor viszont hirtelen beindultak a fogaskerekek, a Mátyás templom felújítása újra folytatódott, elkészült a Vár 25 program elnevezésű fejlesztési terv, a Várkert Bazár sorsa is pozitívra fordult. A 2002-től életveszélyes vári barlangrendszer

Az elkészült korlát az Alagút tetején

rendbetétele 2009-ben indulhatott meg, azóta elkészült, bemutatásra vár. A Halászbástyát rendhagyó módon egy vállalkozó finanszírozásából állították helyre, aki most visszabérli. A Szentháromság térhez szintén támogatást nyertek, az Alagút tetőre is végre korlát kerülhetett (több haláleset történt ott). Folyik a Magdolna torony felújítása is, utána a megnyitását tervezik. A közlekedés megreformálása is küszöbön áll, ha az autós forgalom kizárásával számolunk, akkor bizony liftek, lépcsők, garázsok építésére van szükség, ez lenne a turisztikai fejlesztések alapja is. Ennek koncepciójára elhangzott utalás az előadások során. Pályázat útján 16 db új elektromos buszt is nyertek, ennek használatához még kormányzati döntésre van szükségük. A feladat számos, és a különböző képviseletek szervezetek összefogását igényli.

Így haladnak, ha lassan is, a várbeli felújítások, a külső szemlélő számára talán kevésbé érzékelhetően, mégis biztató eredményekkel. 

Eközben a műegyetemi építészhallgatók alkotóheti munkájából nyílt kiállítás, amelynek témája természetesen szintén a Budai Vár volt. Nagyon megtszettek ezek a kis "szösszenetek", kedvem támadt nekem is hasonló montázsokhoz tőle. 
Bővebben ITT.


Beszámolónk első része itt olvasható:
Vár ránk a Vár! – A Budai Vár, Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann tervről. I. rész

Hamarosan folytatjuk! 


Képek:

borító: http://www.hirado.hu/2015/05/11/a-budai-var-felujitasat-a-legjobb-magyar-szakemberekre-biznak/

1. ábra: http://www.muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Kutatas-es-allagmegovas-a-regeci-varban-romemlekekrol-Beatrix-naprol-7

2. ábra: http://www.german-architects.com/projects/30310_restaurant_am_hambacher_schloss

3. ábra: http://epiteszforum.hu/szent-gyorgy-ter-beepites

4. ábra: http://www.origo.hu/kultura/20150416-a-mupa-epitesze-a-varba-tenne-a-magyar-nemzeti-galeriat.html 

5. ábra: http://www.ipar.bme.hu/uploads/itf_2_2014_avila_budapest.pdf 

6. ábra: http://epiteszforum.hu/galeria/egy-vizivarosi-lakohaz-ujjaszuletese-kapucinus-utca-9/171568

7. ábra: http://egyker.blog.hu/2013/11/26/elkeszult_az_ybl-korlat_az_alagut_teton