Falra hányt falfirkák, avagy a graffitik kezelése ~ ArchiFirka

A falfirkákat, a street art alkotásait vagy a településeinket lépten-nyomon ellepő tag-eket nem kell bemutatnom senkinek. Húsz éve alig változott a helyzet ezen a téren, a frissen festett felületeken - továbbra is - már másnap ott díszelegnek a festékszórók nyomai. Vagy mégsem? Változott valami? És egyáltalán változhat? Egy korábbi olvasói levél hatására kezdtem a témát ízlelgetni, egy rövid összefoglalóban szeretnék a graffitik építészetre gyakorolt elsősorban negatív, és a szerencsére létező, pozitív hatásaival is foglalkozni.

Jelet hagyni

Fába vésett szövegek

Az emberiség születése óta bennünk gyökerező késztetés ez, amely átível életkoron, valláson, társadalmi és etnikai hovatartozáson. Palackpostát, az alapkő mellé elhelyezett üzenetet az utókor számára ma is divatos hagyni. Ha jobban belegondolunk, nem is annyira furcsa ez a szándék, a fák törzsétől, a kilátóktól kezdve az iskolapadokon át, a templomi kórus karzatáig szerintem mindannyian fel tudunk idézni vésett nyomokat. Évszázados falfirkákat akár Budapesten is felfedezhettünk, az ELTE bölcsészkari épületének mészhomoktégláin Adorján György váltóőr és még sokan mások hagyták névjegyeiket és kis rajzaikat a téglákba karcolva a századfordulón. Koros falfirkák kapcsán felmerül a gondolat, lehet-e örökség a graffiti? Ha megőrizzük a bérletszelvénytől kezdve a bélyegeken át a temetési értesítőt vagy az újságcikkeket, vajon nem helyes-e megőrizni a kornak ezeket az ösztönös lenyomatait? A témába in medias res vágtam, térjünk csak vissza először a firkálmányok 20. századi problémáihoz.

Graffiti verseny

A graffiti szó jelentése eredetileg falra írt üzenet, tömör bölcsesség, nyelvünkben azonban meghonosult az afro-amerikai kultúrából származó stylewriting-hoz kapcsolódó jelentése is, amely egyfajta kalligrafikus aláírás, és az angol tag (címke) szót helyettesíti, mert erre nincs magyar megfelelőnk. Magyarországon a ’90-es évek felszabadultsága és a hipp-hopp műfaj terjedése adott táptalajt a graffitinek és a hozzá kapcsolódó életstílusnak. A falfirka és környezete nem választható el egymástól, a bandákba szerveződött firkálók „belső használatra” gyártják őket, jelentésüket csak ők ismerik. Hazánkban a szabadkézi graffiti vált uralkodóvá, de hamar teret hódítottak matricás, sablonnal készült társaik is. A firkálók több irányvonalat is képviselnek, vannak, akik a művészi igényességre törekszenek, mások a veszélyes helyeken történő rajzolást űzik, és vannak, akik mindkettőt. A teg-elés komolyan elharapózott az utóbbi években, különösebb motiváció nélkül jelennek meg minden tiszta falfelületen, amely mennyiség már a graffitit hagyományosan űzőknek is szúrja egy kicsit a szemét. A templomokat általában tabunak tartják, de különben semmit sem kímélnek. A legálisan fújható falak kialakítását is nagy viták előzték meg, hiszen a városképbe is illő graffitik készítésére senki sem vállalt garanciát, pedig a firkálók azzal érveltek, hogy ha sok ilyen felület lenne, kevesebbet fújnának máshová. A MÁV-val is születtek megállapodások a vonatok és a létesítmények védelme érdekében, a világon először nálunk fújhattak vonatokat a graffitisek. A BKK is próbált hasonló kompromisszumra jutni, de most már csak zéró tolerancia van: azonnal eltávolítják, ha felkerül a rajz.

Antigraffiti

Szakszerű eltávolítás

Az erre szakosodott cégek viszonylag hamar megjelentek a piacon, kitöltve azt a bizonyos rést. Nálunk erre is közel 10 évet kellett várni, addig nem nagyon áldoztak pénz ilyesmire. A festék igen makacs, a vakolatba akár fél cm mélyen is beivódhat, így eltávolítani a vakolat leverése nélkül lehetetlen, vagy csak kis hatásfokkal működik. A vízbázisú viaszos védőréteg lényege, amelyet 4-5 m magasságig visznek fel, hogy ha felkerül a falra, nem engedi a festéket a fallal kapcsolatba lépni. A firkálás után a védőréteget felhordó cég egy gőzborotvával a védőréteget a rajzzal együtt könnyen eltávolítja. Előnye még az is a megoldásnak, hogy hideg vízsugárral könnyen letisztítható róla a rárakódott városi kosz is, és a légáteresztése is kiváló. Nem vakolt - kő, tégla, műkő, márvány - felületekről a graffiti mechanikusan, nedves szemcseszórással teljesen eltávolítható.

Az eltávolításnak több módja létezik. Vegyszeres eljárás esetén kémiai úton lebomló szerek

Egyszerű eltávolítás előkezelt felületről

segítségével feloldják a szennyeződést, majd nagynyomású melegvizes mosással eltávolítják. A fokozottan érzékeny felületekre (pl.: közlekedési jelzőtáblák) erre kifejlesztett tisztítószert alkalmaznak. Mechanikus eljárás esetén alacsony nyomású (0,1 és 4 bar között) szemcseszórós berendezéssel dolgoznak, a tisztítandó felülettől függően 0,1- 0,3 mm méretű homok, üveggyöngy, vagy korund szemcsékkel. Ritkán alkalmazható eljárás, mivel a festékszemcsék mélyen a felületbe ivódnak. Kő,- vagy téglaburkolat esetén megfelelő, az üveg és mozaik felületeket bemattítja, ezért azokon nem tanácsos használni.

A felületet a további védelem érdekében impregnálni célszerű, amely a légszennyeződés és állati ürülék ellen is véd. Az UV álló, természetes alapú vizes bázisú, oldószermentes szer segítségével az építőanyagok pórusait bezárják és víztaszítóvá teszik, vízgőzáteresztő képességét viszont megtartják. A pórusokba nem tud behatolni a festék, tisztítása pedig egyszerű, 5 évig időtálló. Kisméretű impregnált felületek tisztíthatók meleg vagy hideg vízzel, szivaccsal-mosogatószerrel, nagy felületek esetén a nagynyomású forró vizzel felmelegítik a felületet 60-80 °C-ra, ezután a felpuhult felső viaszréteget és az abba beleivódott festéket is 60 - 100 bar nyomású vízzel lehámozzák. A tisztított

Egyszerű eltávolítás előkezelt felületről

felületeket kell csak ismét impregnálni.

Kifejlesztettek egy Anti-plakát rendszert is, a felületet kémiailag ellenálló festékréteggel vonják be, amely alacsony tapadási értékének köszönhetően megakadályozza a poszterek hozzáragadását. Az összes RAL színben kapható. Létezik olyan nem sérülékeny védőréteg is, amelyet utcai berendezéseken alkalmazhatunk, és lehetővé teszi a festék és falragaszok többszöri eltávolítását is. Nem jár piszokkal, nem tartalmaz káros anyagokat, az eredeti felületet optikailag nem befolyásolja.

Falfirkában is van ám bio!

Divatos a moha-kép is

A ’zöld’-ködés még a graffitiseknek is megéri. Ahogy manapság szinte mindenre, a falirkára is van már környezetbarát megoldás (esetleg egyáltalán ne is firkáljunk??). Joghurt és egy kis moha valamint némi víz és cukor összeturmixolásából nyert barna színű folyadék, vagyis mohafesték segítségével már készülhet is a kép. Az első két hétben vízpermetezővel öntözni kell a felületet, és többször átfesteni is célszerű lehet, mert ez a legkritikusabb időszak a kép szempontjából, óvni kell a kiszáradástól. Nem a gyorsaságról híres technológia, de annál mutatósabb.

Egykori gerillakert a Délinél

Nekem nagy kedvencem a gerillakertészet is, amelyet nyugodtan sorolhatunk a stree-art kategóriába. Egy ideig a Déli pu.-nál is láthattuk egy ékes példányát.

A XXI. századi irány: tolerancia és fenntarthatóság

Az egyik legismertebb falfestés, Bp. V. ker. Váosháza

Az utóbbi időben több helyi kezdeményezésben is megvalósultak legális falfestmények, graffitik. 2008-ban indult útjára a SzínesVáros Projekt, amelynek célja Victor Vasarely nyomdokain járva a művészet utcán, köztereken történő megjelenését szorgalmazta. Az elhanyagolt, elhasználódott közterek, a szuggesztív reklámhordozók arra sarkallták a csapatot, amikor a város egy-egy elhanyagolt, nagy gyalogosforgalmú pontját kívánták kiszínezni, a város és a versenyszféra számára is gyümölcsözővé tenni. Ekkor a legális köztérszínezés még ismeretlen fogalom volt hazánkban, mára egy civil alapokon nyugvó és Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezetévé nőtte ki magát. Természetesen a fenntarthatóság és az újrahasznosított anyagok használata is szerepel a szempontjaik között.

Pár hónapos festési akciójuk a Poli-Farbe festékgyár és a MÁV támogatásával valósult meg, a Hegyalja út- Mészáros utca találkozásánál fekvő téglakerítést díszítették pozitív gondolkodásra sarkalló szavakkal és színekkel.

Egy falnyi pozitivitás

A budapesti festett tűzfalak krémjéről itt olvashattok.

Az utóbbi hónapok egyik legismertebb kezdeményezése a Nyírő Gyula kórház kerítésfalainak kifestése, amelyre egy facebook poszt nyomán számos graffitis jelentkezett. Az egyedülálló kezdeményezés keretében a betegeket is bevonták a munkába, közösen tervezték meg, mi kerüljön a falakra. Petke Zsolt orvos az Addiktológiai Osztályról a lényeget fogalmazta meg: "Motiválni a használókat a változásra, az örömteli józanság irányába nem könnyű repedezett, hámló falak között.”

A kórház kerítésének szépítése

Ez a gondolat nem csak egy kórházra, de épületeinkre, városainkra, és környezetünkre ugyanúgy igaz, és amíg ilyen kezdeményezések valósulnak meg, remélhetjük, hogy van jövője a hazai épített környezet fejlődésének, fejlesztésének.

Forrás:

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2013/03/27/orokseg-e_a_graffiti

http://regi.epiteszforum.hu/node/2599

http://spatrendonline.hu/kulteri-elet/kertrendezes/biograffiti-fess-a-falra-mohakepet

http://www.ifotech.hu/ep.htm

http://mandiner.blog.hu/2012/1/01/leradirozott_mult_eltunoben_az_evszazados_budapesti_falfirkak#

http://epiteszforum.hu/iden-is-lesz-tuzfalfesto-fesztival

http://www.funzine.hu/hu/2014-09-tuzfalfesteszet-budapesten/

Képek:

borító: http://szarazjegkft.hu/galeria/17

1.ábra: http://indafoto.hu/banyaszlany/image/17088567-ddf57c58

2.ábra: http://streetartbp.hu/2012/03/13/allati-graffiti-verseny/