Konferencia – Szakszerű és Jogszerű Tervezés 2016

Valószínűleg a blogunk olvasói közül is sokan hallottak már az építésügyet érintő új kormányrendeletről, a „bizonyos” 456/2015 (XII.29.) számú, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló új szabályozásról, és hozzá kapcsolódóan az Építési Törvény módosításáról. A Gellért Hotelben rendezett konferencián ehhez kapcsolódóan hallhattunk hasznos szakmai információkat, melyeket most megpróbálok dióhéjban és közérthetően leírni.

A szakmán belül kétségtelenül nagy port kavart rendelet egészen új dimenziókba helyezi a „kisebb” lakóházak építtetésének kezdeti ügyintézését, és mivel a rendelet a 300 m2-en kívül nem szabja meg még a rendeltetési egységek (értsd: lakások, vagy akár üzletek, irodák) számát sem, ezért a hatálya alá nem csak a családi házak, hanem többlakásos társasházak, (akár pár irodával, üzlethelyiséggel) is tartozhatnak. Röviden a lényeg: 300 m2 alatti hasznos alapterületű LAKÓHÁZAK esetén az eddigi kötelező, M1:100-as léptékű, igen részletes, és egyszerűbb családi házaknál akár a kivitelezésre is alkalmas engedélyezési dokumentáció helyett januártól csak egy bejelentési dokumentációt kell készíteni, amely lényegesen kevesebb műszaki tartalommal (nem kell pl. sem alaprajz, sem metszet a házról) és a rajzok esetén kisebb léptékkel (M1:200) kell, hogy rendelkezzen. És, ami különlegesen aggodalomra adott okot az építészek körében, hogy az adott építési telek területén érvényben lévő helyi építési szabályzatot is csökkentett tartalommal kell csak az építtetőnek figyelembe vennie (Étv. 13.§ módosítása). A kormányrendelet részletes szövegét itt lehet elolvasni.

Azért azt el kell mondanom, hogy a médiában megjelent első reakciók ellenére ez messze nem azt jelenti, (és a konferencián a kérdésekből is úgy tűnt, hogy nem csak a laikusok, de az építészek nagy része is ezt gondolja talán) hogy ezentúl mindenféle hatósági kontroll nélkül a telektulajdonosok majd „azt építhetnek, amit akarnak”. Inkább úgy foglalnám össze röviden, hogy a hatósági kontroll áttevődött az építés előtti ellenőrzésről az építés utáni ellenőrzésre.
A HÉSZ kérdéskörére visszatérve: a helyi építési szabályozás lényeges elemeit (az épület kubatúráját, elhelyezését, a telek beépítésének mértékét) a rendelet szerint ezentúl is figyelembe kell venni és be is kell tartani! Sőt, itt ellentmondás van az Építési Törvény szövegével, amely egyértelműen kimondja, hogy szabálytalan (és ezáltal bírságolható) az a tevékenység, amelyet jogszerűtlenül, jogosulatlanul, vagy szakszerűtlenül végeznek. A szakszerűtlenség törvényi definíciója pedig: ha azt (t.i. a tevékenységet) a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. (1997.évi LXXVIII tv. 48.§ (5) ). Az É.tv. szövege tehát egyértelműen kimondja, hogy a HÉSZ-t és a szakma szabályait mindenkinek, aki építési tevékenységet végez, be kell tartani! Tehát ameddig nem módosítják a törvény szövegét is, addig a konferencián felszólaló előadók (többek között az Építésijog.hu portál üzemeltetője) szerint, mivel a törvényi szabályozás a magasabb rendű, vitás kérdésekben azt kell figyelembe venni.

És valójában arról sincs szó, hogy tervek nélkül fognak házakat építeni (hiszen nem kell beadni alaprajzot, metszeteket!), csupán arról, hogy ezeket a terveket nem kell engedélyeztetni a hatósággal. De ahhoz, hogy a ház külső kontúrját, méreteit, a külső nyílászárók helyét/méreteit meg tudjuk tervezni és a részletes helyiséglistát el tudjuk készíttetni (ezeket be is kell nyújtani a bejelentési dokumentációban!) természetesen jól átgondolt és kisakkozott alaprajzokra is szükség van már a kivitelezés előtt is. Igazából én személy szerint az alaprajz hiányát a bejelentési dokumentációban azért nem érzem annyira lényegi kérdésnek, mert egy már meglévő ház külső határoló szerkezetén belül eddig is bármilyen belső átépítést tehettünk, ehhez eddig sem kellett semmilyen építési engedély vagy akár bejelentés – tehát a hatóság beleegyezése.

Elméletileg más a kérdés a többlakásos társasházaknál, amelyek valószínűleg nem (csak) saját részre készülnek, de szerintem itt is alapvetően az építtető érdeke, hogy jól működű alaprajzokat terveztessen, és ezáltal jól eladható lakásokat építtessen. És mivel a tervező nem kerülhető meg a bejelentési dokumentáció esetén sem, ezért talán túlzás attól tartani, hogy ezentúl átgondolatlan épületek fognak felépülni.

Tény azonban, hogy hatósági kontroll hiányában sokkal nagyobb a felelősség a tervező vállán, hogy mindenre odafigyeljen, és minden aktuális jogszabálynak és szakmai szempontnak megfelelő épületet tervezzen, hiszen rajta kívül nem lesz más, aki szakmai szemmel átnézné az adott épület terveit az építés megkezdése előtt. A jelenlegi szabályozás értelmében a hatóságnak bejelentés esetén csak mennyiségi kontrollra van lehetősége, minőségire nem. Azaz csak akkor dobhatják vissza a dokumentációt, ha az hiányosan van benyújtva. A dokumentáció tartalmát és jogszabályoknak való megfelelőségét nincs módjukban ellenőrizni, és ha esetleg hibát, szabálytalanságot észlelnének, akkor sincs jelenleg arra módjuk és lehetőségük, hogy erről a tervezőt és/vagy az építtetőt tájékoztassák. Hiánytalan bejelentési dokumentáció esetén nincs más lehetőségük, mint tudomásul venni a bejelentés tényét – ha ezt elmulasztják, akkor azt is úgy kell venni, hogy tudomásul vették (tudjuk, hallgatás = beleegyezés). Ha ezek után a tudomásul vett hiánytalan bejelentési dokumentáció szerint felépül az épület (természetesen a kivitelezéshez mindenképpen szükség lesz kiviteli tervdokumentációra, hiszen senki sem tud házat építeni 1:200-as vázlatrajzok alapján, vagy legalábbis felelős kivitelező ilyet biztosan nem vállal), és az a törvényben foglaltak alapján szakszerűtlen, és ezáltal szabálytalan, akkor az építési bírság és a fennmaradási dokumentáció elkészíttetésének költsége viszont már sajnos az építtetőt fogja terhelni. Ezért én úgy gondolom, és a február eleji konferencián elmondottak is ezt támasztják alá, hogy valójában ugyanolyan szabályokat kell ezután is betartani, mint korábban, csak a hatósági kontroll áttevődik a megelőzésről az utólagos ellenőrzésre. Ebből következik, hogy az egyetlen, aki szakmailag felelőssé tehető az esetleges későbbi szakszerűtlenségből adódó szabálytalanságokért, az nem „laikus” építtető, és már nem is a hatóság (hiszen őt ezennel kivették a képből), hanem maga az építész tervező. Nagyobb súly nehezedik ezután tehát az építészek vállára, aminek kezelésére később még számos intézkedésre lesz szükség a kormányzat részéről, és természetesen maguk a tervezők részéről is.

Ez tehát nagy vonalakban a lényeg, amiről indító előadásában a konferencia levezető elnöke, Csanády Pál főszerkesztő úr beszélt, és amihez minden előadó hozzátette a saját szemszögét és szempontjait. Sajnos a programban szereplő Füleky Zsolt, építésügyért és építészetért felelős helyettes államtitkár, nem tudott megjelenni a konferencián, így az ő – és a kormányzat álláspontját és véleményét nem ismerhettük meg, de ígéretet kaptunk arra, hogy a konferencia-sorozat vidéki helyszínein egy későbbi időpontban vele rögzített interjút mindenhol le fognak vetíteni.

A szakszerűséggel és jogszerűséggel foglalkozó előadásokat az alapvető követelmények mentén fűzték fel, így tehát volt: tűzbiztonsággal, állékonysággal és mechanikai szilárdsággal, higiénia, egészség- és környezetvédelemmel, és végül energiatakarékossággal és hővédelemmel foglalkozó témakör. A témakörökön belül építőanyagok és építési termékek gyártói szólaltak meg.

Lestyán Mária (Rockwool Kft., TSZVSZ) előadásában az építész tervezők növekvő felelősségét emelte ki, hangsúlyozta a tervezési program fontosságát, és azt, hogy az építtetőt már a bejelentési dokumentáció elkészítésekor tájékoztatni kell arról (írásban is!), hogy az eljárásban beadott terv kivitelezésre nem alkalmas! Szerinte alapvetően hibás az a szemlélet, főleg a tűzvédelem szemszögéből, de más épületfizikai szempontokból is, hogy csak termékenként állítunk fel szigorú követelményeket (ld. CPR), inkább a szerkezetekre kellene teljesítményjellemzőket megadni, és a termékeket ezeknek megfelelően csak később (a kivitelezés fázisában) konkretizálni.

Csordás Zoltán (Colt Hungária Kft.) a hő- és füstelvezető rendszerek szemszögéből nézve beszélt arról, hogy ezeket csak mint komplett szerkezeteket és rendszereket lehet és kell figyelembe venni, és kiemelte a tűzvédelmi szaktervezés fontosságát nagy és bonyolult épületek esetén.

Kovách László (Fakro Magyarország Kft.) több kisebb előadásban (több témakörhöz csatlakozva) beszélt a tetősíkablakok követelményeiről és az általuk gyártott termékekről (tetőerkélyablak!), illetve a beépítés szakszerűségének fontosságáról.

Rendes Ákos (Leier Hungária Kft.) előadásában az előregyártott termékek előnyeit hangsúlyozta (úgy, mint gyors és egyszerű helyszíni szerelés, függetlenség az időjárási szélsőségektől, precizitás, pontosság, tervezhetőség, minimális utómunka), és az általuk gyártott födémpanelek alkalmazhatóságának feltételeiről beszélt.

Piri Antal (Isoprof Szigetelésforgalmazó Kft.) az általuk szabadalmaztatott Preprufe technológiát ismertette, és számos nemzetközi példával illusztrálta, hogy már a vízszigetelésben sincsenek lehetetlenek. Azt emelte ki, hogy az, hogy egy technológia esetlegesen drágábbnak tűnik a beépítéskor, az nem jelenti azt, hogy ezek a költségek ne térülnének meg a későbbiekben (az építés későbbi szakaszaiban és a fenntartás időszakában).

Haraszti László (Icopal Kft.) igen szemléletes példákkal illusztrálta, hogy miért is kell első körben jól megtervezni, második körben pedig szakszerűen kivitelezni a lapostető-szigeteléseket. Többször hangsúlyozta, hogy oxidbitumenes lemezt ma már lehetőleg ne tervezzünk be sehová (csak és kizárólag beton aljzatra, alátétlemezként), és mindig tartsuk be a vonatkozó ÉMSZ irányelveket.

Kóbor Csaba (Bramac Kft.) két előadásban beszélt a magastetőkkel szemben támasztott követelményekről. A fedések tekintetében a szélszívás hatását emelte ki, és ajánlotta a saját szoftverüket a szélteher méretezésére.  Hőszigetelésekkel kapcsolatban beszélt a keményhabok mechanikai erősítő és merevítő szerepéről.

Orosz Péter (Prefa Hungária Kft.) az általuk forgalmazott alumínium-ötvözet anyagú fémlemezfedésekkel kapcsolatban szintén kiemelte a szélteherre való méretezés fontosságát (nekik is van saját tervező szoftverük), illetve ismertette a hófogó rendszerüket. Napelemekkel kapcsolatban pedig megtudhattuk, hogy nem elég a táblákat a korcokhoz rögzíteni, minden esetben a szarufához kell, amelyhez ők forgalmaznak speciális elemeket is.

Szatmári Zoltán (Bachl Kft.) innovatív hőszigetelési megoldásokat ismertetett: bemutatott egy új generációs EPS (extrapor) habot, amelynek az a lényege, hogy grafitszemcséket kevernek az anyagához, ezáltal egy sötétszürke, magasabb testsűrűségű terméket kapnak. Előnye, hogy a kedvezőbb hőtechnikai és mechanikai tulajdonságai miatt kisebb keresztmetszetű elemek elegendőek belőle, viszont a nagyobb hőtágulás miatt fokozottan figyelni kell az elemek feszültségmentesítésére, de már erre is van kidolgozott, ún. relax technológiájuk. Illetve ismertette a PIR keményhabok (speciális fóliákkal kasírozott PUR keményhab táblák) kedvező tulajdonságait (magasabb tűzvédelmi osztály, jobb hővezetési tényezők, kedvezőbb hajlítószilárdság).

Jámbor Attila (Épitésijog.hu) végül pedig törekedett a jelenlegi jogszabályi környezet minél teljesebb ismertetésére, kiegészítve a nyitó előadást saját meglátásaival.

Összességében én hasznosnak és informatívnak ítéltem ezt a konferenciát, hasznos tudással lettem gazdagabb köszönhetően az előadók értékes szakmai előadásainak.

Ha az előbbi összefoglalóból valamelyik termék vagy technológia bármelyik kedves olvasónknak felkeltette az érdeklődését, vagy a jogszabályi háttérrel kapcsolatban lenne kérdése, nyugodtan keressenek minket itt kommentben, vagy emailben az archifirka@gmail.com-on!