Falra hányt falfirkák, avagy a graffitik kezelése

A falfirkákat, a street art alkotásait vagy a településeinket lépten-nyomon ellepő tag-eket nem kell bemutatnom senkinek. Húsz éve alig változott a helyzet ezen a téren, a frissen festett felületeken - továbbra is - már másnap ott díszelegnek a festékszórók nyomai. Vagy mégsem? Változott valami? És egyáltalán változhat? Egy korábbi olvasói levél hatására kezdtem a témát ízlelgetni, egy rövid összefoglalóban szeretnék a graffitik építészetre gyakorolt elsősorban negatív, és a szerencsére létező, pozitív hatásaival is foglalkozni.

Tűzből jött művészet: épületkerámiák

Aki egyszer beleszeretett a kerámiák világába, nemigen szabadul onnan. Ma, amikor a technika már olyan szintre jutott, hogy grammra pontosan meghatározható egy anyag összetétele, még mindig titok lengi körül ezt az ősi anyagot. Hazai találmányaink, a pirogránit vagy az eozin mázas csempe továbbra is csodálatba ejtik alkotóját és szemlélőjét egyaránt. Kalandozzunk hát e nemes anyagok, az épületkerámia, és építész mestereik világába.

Város-Szín-Kép – Homlokzatszínezés napjainkig

Amikor legutóbb valaki azt kérdezte tőlem, milyen Budapest színe szerintem, eszembe jutott, amikor hajnalban fotóztuk a várost. Kotorászni kezdtem az emlékeimben, hogy  összehasonlítsam más városokban szerzett szín-élményeimmel. Sienaban töltöttem hosszabb időt, és róla biztosan tudtam, hogy egy terrakotta, sárga, barna egyveleg, nincsenek kék vagy zöld színű házai a városfalakon belül. Egy város színét döntően az épületeinek színezése fogja meghatározni. Tehát adható egyfajta egzakt válasz a kérdésre. Hogyan alakultak az egyes korokban az épületek színei, és mennyit láthatunk ebből ma? Történeti épületek homlokzatszínezési dilemmáiban próbál ez a cikk némi vezérfonallal szolgálni.