Folytatjuk beszámolónkat az első hazai Aktívház Konferencia előadásairól. A második blokkban hazai építészek kaptak teret, a magyarországi helyzetet illusztrálták a fenntartható építészet hazai, konkrét, általuk tervezett és megvalósult példáin keresztül. A linkekre érdemes rákattintani, ott plusz infókat és képeket(!) találni a bemutatott épületekről,projektekről.
Elsőként Gunther Zsolt DLA, építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke, a 3h építésziroda vezető tervezője mutatta be saját házát (S ház, Gellérthegy). A fenntartható kényelem kapcsán kiemelte, hogy a belső terekben a természetes fénynek, az inspiratív környezetnek és a felesleges dolgokról való lemondásnak (azaz az egyszerűségnek) van nagy szerepe. Ezeket az alapelveket saját háza tervezésénél - amely egy '70-es években épült, 45 m2 alapterületű, 3 szintes lakás (eredetileg 5 lakásos társasház) felújítása, vagy inkább teljes átalakítása volt - is szem előtt tartotta. A természetes fényt a két irányba megnyitott nagy ablakfelületek, fehér falak és egy hatalmas felülvilágító (a lépcsőház felett) biztosítja. A szellőzés főleg természetes úton megoldott (szintén a lépcsőházon keresztül át tud szellőzni a ház), kis gépi rásegítéssel. Nyáron előnyt élvez a passzív hűtés (zöldtető, külső árnyékolók, éjszakai átszellőzés, padlócsatornákban előhűtött levegő bevezetése), télen pedig a napfény felhasználása és a hőszivattyú alkalmazása segíti az energiatakarékosságot. A második bemutatott épület az építész iroda által tervezett Geometria Irodaház volt, amely egy térinformatikai cég székhelye lett. Ebben a projektben is fontos szerepet kapott a belső átrium, amely mint egy kürtő segíti az átszellőzést. Illetve fontos még megemlíteni a napelemek szerepét a nyári klimatizálás segítésében.
Ezután Bakos Bálint, a BME hallgatója mutatta be nagysikerű kísérleti projektjüket, az ODOO-t, amellyel a 2012-es madridi Solar Decathlonon az elismerésre méltó 6. helyet szerezték meg. Az ODOO (ejtsd: odu) egy kis természetközeli "vacok" (how little do we need), ami kifejezetten erre a megmérettetésre készült. A versenynek nagyon szigorú szabályai voltak (45 m2 alapterület, 10 nap összeszerelési idő, szállíthatóság, fenntarthatóság), amelyek teljesülését előre meghatározott rend szerint pontozták. A kis odu számokban kifejezve is nagyon jól teljesített, a napelemeknek és a 10 m hosszú üvegfalnak hála télen szoláris nyereséget könyvelhet el, nyáron pedig a függőleges és vízszintes külső árnyékolás véd az erős napsütéstől (plusz a klimatizálás energiaigényét a napelemek fedezik). A ház CO2 semleges, fa tartószerkezetekkel, alu ablakprofilokkal és cellulóz hőszigeteléssel készült. A kísérleti projekt bárki számára megtekinthető a BME udvarán.
A következő 20 percben, kissé eltérve az előzetes menetrendtől, Dr. Reith András építész, a Mérték Stúdió vezető tervezője próbált választ adni arra a kérdésre, hogy vajon merre tart az irodaházak jövője. Mint elmondta, a 2008-as évi megépült 210.000 m2 iroda alapterülethez képest 2012-ben ez a szám kevesebb mint negyedére, 50.000 m2-re csökkent, ám örvendetes az a tény, hogy ezek közül mindegyik minősített ("zöld") irodaház - mint az irodájuk által tervezett SKANSKA Norvég irodaház is, ami egy NZEB (Nearly Zero Energy Building), LEED Platinum minősítésű épület. Úgy tűnik tehát, hogy az irodaépítésben is a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jövőbeni járható út, valamint megfigyelhető, hogy egyre inkább próbálják ezek a nagy, többnyire karakter nélküli irodaépületek is a környezeti adottságokat figyelembe venni és egyedi(bb) arculatot felvenni. Azt is fontos gondolatnak tartom, hogy irodaházak esetében nagyon megfontolandó a plusz hőszigetelő rétegek ész nélküli pakolgatása az épületre (sajnos a jelenlegi szabályozás és minősítés még ezen a szinten tart), hiszen a lakóépületekkel ellentétben irodaépületeknél jelentős használatból eredő belső energiaterheléssel kell számolni (számítógépek, sok ember), ami mind beszorul az épületbe ha túlzottan becsomagoljuk, ezzel növelve a klimatizálás (gépi szellőztetés) energiaigényét - különös tekintettel az egyre melegebb nyarakra. Illetve ezzel összefüggésben változtatni kéne azon a trenden is, hogy az irodaházakat álpadlókkal és álmennyezetekkel építik, mert így sajnos az épület szerkezete nem tud részt venni a hőcsillapításban, hőtárolásban - így pl. egy éjszakai átszellőztetésnek, így a rengeteg nyíló felületnek sincs értelme, nem úgy, mint a nagy hőtároló tömegű lakóépületek esetében.
A következő előadó, Dr. Ferencz Marcel Habil, DLA, a Napur architect vezető tervezője, a Debreceni Egyetem oktatója mutatta be az általa tervezett és a Debreceni Egyetem Kassai úti Campusán felépített demonstrációs épületet, hivatalos nevén a Fenntartható épületenergetika demonstrációs központot (dem).
A demonstrációs és kutató központ célja egyrészt, hogy testközelből mutassa meg házépítés előtt álló laikusoknak egy-egy épületfűtési megoldás, vagy épületszerkezet, vagy akár tájolás előnyét, hátrányát (pl. padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés, radiátorok, napkollektorok, nagy üvegfelületek) a jellemző tájolási irányokban kialakított 5x5 m-es bemutatótermekben, illetve lehetőséget teremtsen a szakembereknek különböző mérések, kísérletezések, megfigyelések végrehajtására az emeleten kialakított mérőlaborokban.
FONTOS! Érdeklődőknek körbevezetést tartanak 2014. feb. 17. és jún. 27. között minden munkanap 10:00-12:00 és 16:00-18:00 között. (forrás és kapcsolat: DEMK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék)
Ebben a blokkban az utolsó előadó a kissé késve érkező Dr. ifj. Kistelegdi István építész, docens, a Pécsi Tudományegyetem Energia Design tanszékének vezetője volt, aki Münchenben végzett Climadesign Mesterkurzust. A bemutatott épület az általa és csapata által tervezett RATI pluszenergiás, fenntartható ipari épület (gyárüzem, irodaépület és innovációs központ) Komló-Sikondán. Az épület érdekessége (a már-már megszokottnak számító energiatudatos megoldások mellett - padlófűtés, mennyezethűtés, levegőkollektorok, földszonda) az arab vidékek ihlette csepp (vagy Porsche 911, vagy pingvinhas :) ) formájú széltornyok, amelyek a bevilágítás adásán túl kürtőhatásukkal elősegítik az épület - ideális környezeti viszonyok között - gépi rásegítés nélküli átszellőzését.
folytatás hamarosan a harmadik blokk dán és osztrák előadóival, fantasztikus dán és svájci megvalósult épületekkel!
Elsőként Gunther Zsolt DLA, építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke, a 3h építésziroda vezető tervezője mutatta be saját házát (S ház, Gellérthegy). A fenntartható kényelem kapcsán kiemelte, hogy a belső terekben a természetes fénynek, az inspiratív környezetnek és a felesleges dolgokról való lemondásnak (azaz az egyszerűségnek) van nagy szerepe. Ezeket az alapelveket saját háza tervezésénél - amely egy '70-es években épült, 45 m2 alapterületű, 3 szintes lakás (eredetileg 5 lakásos társasház) felújítása, vagy inkább teljes átalakítása volt - is szem előtt tartotta. A természetes fényt a két irányba megnyitott nagy ablakfelületek, fehér falak és egy hatalmas felülvilágító (a lépcsőház felett) biztosítja. A szellőzés főleg természetes úton megoldott (szintén a lépcsőházon keresztül át tud szellőzni a ház), kis gépi rásegítéssel. Nyáron előnyt élvez a passzív hűtés (zöldtető, külső árnyékolók, éjszakai átszellőzés, padlócsatornákban előhűtött levegő bevezetése), télen pedig a napfény felhasználása és a hőszivattyú alkalmazása segíti az energiatakarékosságot. A második bemutatott épület az építész iroda által tervezett Geometria Irodaház volt, amely egy térinformatikai cég székhelye lett. Ebben a projektben is fontos szerepet kapott a belső átrium, amely mint egy kürtő segíti az átszellőzést. Illetve fontos még megemlíteni a napelemek szerepét a nyári klimatizálás segítésében.
Ezután Bakos Bálint, a BME hallgatója mutatta be nagysikerű kísérleti projektjüket, az ODOO-t, amellyel a 2012-es madridi Solar Decathlonon az elismerésre méltó 6. helyet szerezték meg. Az ODOO (ejtsd: odu) egy kis természetközeli "vacok" (how little do we need), ami kifejezetten erre a megmérettetésre készült. A versenynek nagyon szigorú szabályai voltak (45 m2 alapterület, 10 nap összeszerelési idő, szállíthatóság, fenntarthatóság), amelyek teljesülését előre meghatározott rend szerint pontozták. A kis odu számokban kifejezve is nagyon jól teljesített, a napelemeknek és a 10 m hosszú üvegfalnak hála télen szoláris nyereséget könyvelhet el, nyáron pedig a függőleges és vízszintes külső árnyékolás véd az erős napsütéstől (plusz a klimatizálás energiaigényét a napelemek fedezik). A ház CO2 semleges, fa tartószerkezetekkel, alu ablakprofilokkal és cellulóz hőszigeteléssel készült. A kísérleti projekt bárki számára megtekinthető a BME udvarán.
A következő 20 percben, kissé eltérve az előzetes menetrendtől, Dr. Reith András építész, a Mérték Stúdió vezető tervezője próbált választ adni arra a kérdésre, hogy vajon merre tart az irodaházak jövője. Mint elmondta, a 2008-as évi megépült 210.000 m2 iroda alapterülethez képest 2012-ben ez a szám kevesebb mint negyedére, 50.000 m2-re csökkent, ám örvendetes az a tény, hogy ezek közül mindegyik minősített ("zöld") irodaház - mint az irodájuk által tervezett SKANSKA Norvég irodaház is, ami egy NZEB (Nearly Zero Energy Building), LEED Platinum minősítésű épület. Úgy tűnik tehát, hogy az irodaépítésben is a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jövőbeni járható út, valamint megfigyelhető, hogy egyre inkább próbálják ezek a nagy, többnyire karakter nélküli irodaépületek is a környezeti adottságokat figyelembe venni és egyedi(bb) arculatot felvenni. Azt is fontos gondolatnak tartom, hogy irodaházak esetében nagyon megfontolandó a plusz hőszigetelő rétegek ész nélküli pakolgatása az épületre (sajnos a jelenlegi szabályozás és minősítés még ezen a szinten tart), hiszen a lakóépületekkel ellentétben irodaépületeknél jelentős használatból eredő belső energiaterheléssel kell számolni (számítógépek, sok ember), ami mind beszorul az épületbe ha túlzottan becsomagoljuk, ezzel növelve a klimatizálás (gépi szellőztetés) energiaigényét - különös tekintettel az egyre melegebb nyarakra. Illetve ezzel összefüggésben változtatni kéne azon a trenden is, hogy az irodaházakat álpadlókkal és álmennyezetekkel építik, mert így sajnos az épület szerkezete nem tud részt venni a hőcsillapításban, hőtárolásban - így pl. egy éjszakai átszellőztetésnek, így a rengeteg nyíló felületnek sincs értelme, nem úgy, mint a nagy hőtároló tömegű lakóépületek esetében.
A következő előadó, Dr. Ferencz Marcel Habil, DLA, a Napur architect vezető tervezője, a Debreceni Egyetem oktatója mutatta be az általa tervezett és a Debreceni Egyetem Kassai úti Campusán felépített demonstrációs épületet, hivatalos nevén a Fenntartható épületenergetika demonstrációs központot (dem).
A demonstrációs és kutató központ célja egyrészt, hogy testközelből mutassa meg házépítés előtt álló laikusoknak egy-egy épületfűtési megoldás, vagy épületszerkezet, vagy akár tájolás előnyét, hátrányát (pl. padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés, radiátorok, napkollektorok, nagy üvegfelületek) a jellemző tájolási irányokban kialakított 5x5 m-es bemutatótermekben, illetve lehetőséget teremtsen a szakembereknek különböző mérések, kísérletezések, megfigyelések végrehajtására az emeleten kialakított mérőlaborokban.
FONTOS! Érdeklődőknek körbevezetést tartanak 2014. feb. 17. és jún. 27. között minden munkanap 10:00-12:00 és 16:00-18:00 között. (forrás és kapcsolat: DEMK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék)
Ebben a blokkban az utolsó előadó a kissé késve érkező Dr. ifj. Kistelegdi István építész, docens, a Pécsi Tudományegyetem Energia Design tanszékének vezetője volt, aki Münchenben végzett Climadesign Mesterkurzust. A bemutatott épület az általa és csapata által tervezett RATI pluszenergiás, fenntartható ipari épület (gyárüzem, irodaépület és innovációs központ) Komló-Sikondán. Az épület érdekessége (a már-már megszokottnak számító energiatudatos megoldások mellett - padlófűtés, mennyezethűtés, levegőkollektorok, földszonda) az arab vidékek ihlette csepp (vagy Porsche 911, vagy pingvinhas :) ) formájú széltornyok, amelyek a bevilágítás adásán túl kürtőhatásukkal elősegítik az épület - ideális környezeti viszonyok között - gépi rásegítés nélküli átszellőzését.
folytatás hamarosan a harmadik blokk dán és osztrák előadóival, fantasztikus dán és svájci megvalósult épületekkel!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése