Valódi körforgás – a vályog,- és szalmaház építésről

Egyik korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a hagyományos és fenntartható építésimóddal, a vályogház építéssel. Úgy tapasztaltam, továbbra is sokan érdeklődnek ezek iránt az anyagok iránt, de keveset tudnak róluk, így bizonytalanok az eredményt illetően. Ezért most újra erre a területre kalandozunk, a tervező szemszögéből nézve a hazai vályog,- és szalmaház építés lehetséges megoldásait, helyzetét és kilátásait a jövőre. Büki Péterrel beszélgettem, aki korábban a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda munkatársaként dolgozott. Anno még egy állásinterjún is voltam az irodánál, de akkor még nem sejtettem, hogy Péterrel később közelebbi ismeretségbe is kerülünk. Szerencsére így történt, és már régóta terveztem kifaggatni a vályog,- és szalmaház tervezés területén szerzett többéves tapasztalatairól.

„Ami hagyományos, nem elavult”

Egy tiszaföldvári szabadkéményes ház kálváriája és megmentése - beszélgetés Rácz Miklós régész-építésszel

 

Mikivel a szentendrei Skanzenban töltött hónapok alatt, 2008-ban találkoztam először. Később megismerkedtem az általa megvásárolt, és szép lassan helyreállított ház történetével is, most pedig, amikor a blogunk pályára állt, elérkezettnek láttam az időt, hogy másokkal is megismertessem az ő egyedülálló kezdeményezését. Bár műemlékvédelemmel foglalkozik, ez alkalommal a „nem hivatásos” szerepéről kérdeztem.