Konyha időutazás - Nyári konyhák II. rész

Bolyai János ösztöndíj támogatással a nyári konyhákat kutatom Észak-Magyarországon. Ennek a keretén belül többek között azt is próbálom kideríteni, hogy mikor jelentek meg a nyári konyhák a paraszti használatban, és milyen előképei vannak ennek a konyhahasználatnak a magasabb társadalmi osztályok körében. Ez azonban nem könnyű. Ha ma elmegyek néprajzi kutatást végezni, a legkorábbi időszak, amire az adatközlők emlékeznek, az a két világháború közötti kor, vagyis az 1930-as évek. De már ehhez is olyan emberre van szükség, aki magas kora ellenére jól emlékszik még a második világháborút megelőző évekre. Erre vonatkozóan ez emlékezetkutatás még biztosít támpontot. De hogyan lehet megtudni bármit is a korábbi viszonyokról? A nyári konyhák első említéséről? A parasztság számára lehetséges mintákról?

(1. kép: Kemence a nyári konyhához épített fészerben, Domaháza. Fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna)

Új év - új távlatok. Mi várható az ArchiFirkától 2017-ben?

2012 februárjában indítottuk a blogot, akkor még nagyon kezdő szinten, semmit sem tudtunk a blogolásról, írásról, egyszerűen csak el akartuk mondani a gondolatainkat, tapasztalatainkat, amelyek nap mint nap foglalkoztattak minket. Azóta eltelt 5 év, és a keresőből naponta átlagosan 20-70 keresés érkezik a cikkeinkre. Ezt már önmagában is sikerként könyvelhetjük el, hiszen nagyon szűk a blog ismertsége, nem költöttünk eddig internetes hirdetésre, egyedül a Facebook oldalunkkal tudjuk nagyobb közönség számára elérhetővé tenni, ahonnan sok kedvelő, olvasó, és látogató érkezett, érkezik, most már akkor is, ha nem vagyunk aktívak. A statisztika reális adatokat nyújt nekünk a blog olvasottságáról. Mindezt azért foglaltam össze, mert az elmúlt 5 évben sok energiát fektettünk az ArchiFirkába, és elkönyvelhetjük, hogy megtérült. :-) Beletanultunk, átestünk arculatváltáson, megtanultunk html kódot is szerkeszteni, nyilvános megjelenésekre is lehetőségünk volt, mit is kívánhatnának az ismeretlenségből az ismertségbe törő blog szerzői? Tartalmas, tapasztalatokkal teli 5 év van mögöttünk, ezért hálásak vagyunk Mindenkinek, aki ezen az úton segített minket.
A rendszeres ArchiFirka követők azért észrevehették, de az újaknak is feltűnhetett, hogy 2016 augusztusától nem jelent meg új bejegyzés a blogon egészen 2017 februárig. Ez a levél is azért született, mert szeretnénk egy kis magyarázattal szolgálni. Egyrészt, hogy továbbra is kövessetek minket :-), másrészt, hogy magunkban is tudatosítsuk, merre tartunk.
Alapvető változások következtek be mind az életmódunkban, mind az érdeklődésünkben. Ez nem jó vagy rossz, egyszerűen csak a "korral" jár, már nem vagyunk hamvas frissdiplomások, máshová helyeződtek bennünk a hangsúlyok. Az ArchiFirka viszont "szerlemgyerek", továbbra is működtetni szeretnénk, amikor időnk engedi, új bejegyzésekkel jelentkezni. Sok öltetünk volt a bloggal kapcsolatban eddig is, mindig igyekeztünk fejlesztgetni, ezt a jó tulajdonságunkat ezután is megtartjuk. Továbbra is tervezünk beszámolókat szakmai konferenciákról, éppen aktuális szakmai problémákról, és kedvenc témáinkat, sorozatainkat is visszük tovább. Egy picit strukturáljuk a fejlécünket, hogy könnyebb legyen eligazodni, és ne tűnjünk elhagyott blognak. Igyekszünk az elavultabb tartalmakat is folyamatosan frissíteni.
Ami változik, hogy sokkal ritkábban fogunk jelentkezni, egy kicsit hagyjuk, had élje most a saját életét a blog. Reméljük, így is követtek majd minket, és örömmel olvassátok a friss tartalmakat. Megtanultuk, hogy mindig minden változik, most egy csendesebb időszak következik kis blogunk életében, és ha elér újra a változás szele, új lendülettel töltjük majd meg.

Kívánunk továbbra is érdekfeszítő böngészést, kellemes olvasást, és jó szórakozást az ArchiFirkához!
Emőke és Gabi

Nyári konyhák - I. rész

Ha azt mondom, nyári konyha [1], mindenkinek más és más építmény ugrik be, de a kifejezés már nem csak a „hagyományos” értelemben vett különálló konyhaépületet jelenti, amely a lakóházak mellett főként falun, de gyakran városon is megtalálható volt. Manapság nyári konyhának, angolul summer kitchen-nek hívják azokat a kültéri, nyitott, konyhaszerű helyeket, amelyeket családi házak udvarán egyfajta kerti konyhaként építenek fel főzésre, hússütésre-grillezésre, kemencés ételek készítésére, társasági összejövetelek szervezésére, beépített bútorokkal, komplex eszközrendszerrel, hűtőszekrénnyel, mosogatóval kiegészítve. Ezek létesítésekor nem mindig a nyári konyha eredeti funkciói kerülnek előtérbe, bár egyes konyhákat ajánló weboldalak[2] a tavasztól nyárig megoldható kinti főzés miatt ajánlják ezeket a nyári konyhákat, hogy a meleget a házon kívül lehessen tartani. Bár a kerti konyhák használata is érdekes kérdéseket vet fel, a továbbiakban a régi típusú nyári konyhákról lesz szó.

1 Kinti konyha, Nemesradnót. Fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna

A magyar parasztság körében jellemző építészeti formákat és szerkezeteket alaposan feltárták az eddigi kutatások, érintve a különböző makro- és mikro régiók tulajdonságait, egyes épülettípusokat, a szerkezeti elemek fejlődését, változási tendenciáit, a földrajzi meghatározottságot.

A népi építészeti kutatások a falu átalakulásával is elkezdtek foglalkozni, feltárva a típusterves építkezéseket, a jelenkori építészeti képet is.[3] A jelenkorkutatás kapcsán fogalmazódott meg bennem, hogy egészen idáig az országszerte különböző formában elterjedt nyári konyhákat kutassam, mert összefoglaló jellegű munka nem született a témáról, a korai időszakokban (a 20. század első fele) újnak ítélt jelenséget nem rögzítették, nem kutatták részletesebben, a népi építészeti összefoglalókban főként pár mondatos utalások találhatók az épületről.

2. Bódvalenke, nyári konyha. Fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna

De mi is a nyári konyha? A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint: „egy-két helyiséges kis épület, ahol a meleg évszakban a főzés és sütés munkáját végzik, esetleg napközben is ott tartózkodnak. Így a nyári nagy munkák idejére megkímélik a lakást, kevesebb háztartási munkát kell ott végezni. Nyári konyha alkalmazására részben azért is sor került sokfelé, mert bennük a lakóházból már kiszorult tűzhelyeket építhették fel, s így a régi, hagyományos ételeket tovább készíthették anélkül, hogy a polgárosult lakóház belső rendjét zavarták volna vele. Ez az oka annak, hogy a legutóbbi időkig minden vidékünkön a nyári konyhákban a helyi hagyományoknak megfelelő kemencéket felépítették. A nyári konyhák építése a 19. sz. vége felé vált gyakorivá a polgárosulás kibontakozásával, egyes vidékeinken ma is szívesen építenek nyári konyhákat, amelyeket lakókonyhaként használnak. A kereskedelmi kenyérellátás a nyári konyha sütőház jellegét csökkenti, hiszen a kemencéiket kenyérsütésre egyáltalán nem vagy alig használják már, és sok helyütt le is bontották őket. Így a nyári konyhákban is egyre több helyütt napjainkban már zománcos vaslemez tűzhelyeket vagy akár gázrezsókat használnak, így a korábbi kiegészítő, hagyomány-megtartó szerepük megszűnőben van. A nyári konyhákat általában a lakóépülettel szemben az udvar túlsó oldalán, az utcához közel építették fel.”[4] Ebből több dolog is kiderül erről az épülettípusról, de közel sem minden. Hol lehetett még nyári konyha a telken? Milyen tevékenységeket végeztek benne? Minden esetben a házból kikerülő kemencének építették a nyári konyhát? A sütési-főzési funkciók megosztásának voltak-e más formái a paraszti gyakorlatban? Milyen alaprajzú épületeket lehet dokumentálni? Mennyit használták a nyári szezonban a nyári konyhát, mennyi időt töltöttek benne? Beengedték-e a nyári konyhába a vendégeket? Divat volt a nyári konyha építése, vagy valós szükségletet elégített ki? Milyen más jelenségekkel kapcsolható össze a terjedése, például a reprezentáció, státuszszimbólum, presztízstárgyak vonatkozásában? Van-e más országokban is hasonló funkciójú építmény?

3 Nyári konyha Hejcén. Fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna

Ezért a témát kiterjesztettem a történeti gyökerek feltárására, annak kiderítésére, hogy a paraszti használatban megjelenő nyári konyháknak volt-e előzménye a magasabb társadalmi rétegeknél; illetve vizsgáltam a jelenkori használatot, a külföldi párhuzamokat, az építészeti jellemzőket, a berendezést, a telken jellemző térhasználatot, a nyári konyha különböző funkcióit, és megannyi más aspektust. Az alábbiakban a nyári konyha telken belüli helyéről és alaprajzi variánsairól lesz bővebben szó.

A nyári konyhákról már az adatfelvételi vizsgálatok során kiderült, hogy egyáltalán nem csak a lakóházzal szemben állhattak – és állhatnak. Sokszor a házak hátulsó részéhez építették őket, vagy közös fallal, vagy a háztól hátrébb, azzal egyvonalban. Hosszú házak esetében nyári konyhát berendezhettek egy eredetileg más funkciójú helyiségben, vagy kialakíthatták nagyobb terek leválasztásával is. Esetenként a ház mögött meghagyott régebbi épületrészt rendezték be konyhának. Ha az adott településen a földrajzi körülményekből kifolyólag volt tufába vájt barlanglakás, akkor az eredeti barlanglakás lett később a nyári konyha, ha a kitermelt tufából felépítették az un. „fennálló” házat, és felszabadult a korábbi lakás. Egyes településeken a 20. század első felében épített, alápincézett házaknál az udvari homlokzatról nyíló pincehelyiségben alakították ki a nyári konyhát. A kockaházak 1960—1970-es évekbeli megjelenésével pedig a szuterénben, földszinten lévő helyiségek közül lett egy a nyári konyha, ami azért is fontos, mert így a nyári konyhák egyik legfontosabb előnyét tudták kiaknázni: a közvetlen, lépcső nélküli kertkapcsolatot, illetve a lakótér megkímélését. A kockaházak esetében főként érvényesült a régről megmaradt, nem lebontott épületrészek újrahasznosítása a ház háta mögött, vagy kisebb konyha utólagos hozzáépítése, esetleg egy telken álló korábbi gazdasági épület funkciójának megváltoztatása.

4Nyári konyha Filkeházán. Fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna

Az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a nyári konyha sok esetben nem egyetlen helyiségből álló tér, hanem számos más helyiséggel építhették egybe. Léteztek olyan nyári konyhák, amelyekhez egyetlen helyiség csatlakozott, de voltak és vannak komplexebb épületek is, amelyek külön bejárattal az udvar felé egész sor más funkciójú helyiséget is magukba foglaltak. Voltak alápincézett nyári konyhák és pince nélküliek, de egyes konyháknál zöldséges verem volt. A pincéjén kívül sok esetben a padlását is hasznosították, és a nyári konyhák egy részéhez tornác is csatlakozott, amely több funkciót tett lehetővé: így étkezést, vagy tárolást is. Kiegészülhettek a nyári konyhák kamrával, spájzzal, ami természetesen adódik a konyhafunkcióból: az ételkészítés eszközeit és alapanyagait valahol tárolni kellett. Sokszor ide került a bor, télire a gyümölcs, a tojás, a disznóvágás során feldolgozott hús is. Gabonás kamra, magtár, terménytároló szintén lehetett nyári konyha mellett. Az ételféleségek tárolásán túl a nyári konyha mellé építhettek szerszámoskamrát, vagy egyszerűen raktárat is. A konyhák mellett manapság szaporodnak az étkezők, ez az étel készítésének és fogyasztásának helyét közelíti egymáshoz: sokszor a nyári konyhában csak elkészítették az ételeket, de azt vagy az udvaron, a tornácon, vagy a lakóházban fogyasztották el. Az étkező kialakítása vagy hozzáépítése ezért praktikus és kényelmes megoldás. Újabb megoldásnak számít az is, bár régi szokásokban gyökerezik, ha a nyári konyha mellett fürdőszobát alakítanak ki (esetenként a spájzból), hiszen a mosakodás sokáig a konyhához kötődő tevékenység volt, csakúgy, mint a mosás. Fürdőszobán kívül mosókonyha és Wc is lehetett itt, de a kapcsolódó helyiségek megjelölésnél a kutatás adatfelvételi kérdőívére érkezett vizesblokk válasz, illetve kézmosó is, mint külön helyiség. Újabb jelenség, ha egy korábbi helyiségből, vagy nyitott színből átalakított garázs található a nyári konyha mellett. Sokszor van fáskamra, vagy nyitott szín is a nyári konyhánál, ahol fát vágtak és tároltak. A fészert és a színt azonban nemcsak fatárolásra lehetett használni. Az egyik legfontosabb eleme a nyári konyhák történetének maga a kemence, amely állhatott bent, a konyhában, vagy testével kint, csak szájával a konyha belső tere felé fordulva; de lehetett a kemence a konyha mellett, féltető alatt, fészerben vagy színben is. 

Hivatkozások:

1. Jelen írás a Bolyai János ösztöndíjprogram támogatásával készült.

2. Ld. pl. https://ketkes.com/bamulatos-otletek-a-nyari-konyha-kialakitasahoz/ Letöltés ideje: 2018. május 23. A nyári konyhát már nem egy külön elzárható helyiségként alakítják ki a ház mellett, hanem a kert egy olyan területén, ahol elegendő hely van a sütő, mosogató elhelyezésére, és megoldható akár az étkezés, vagy a kerti konyhai eszközök tárolása is. Itt elférhet egy grillező, vagy egy sütő kemence is.” http://tuzvilag-magazin.hu/2017/05/08/nyari-konyhak-regen-es-ma/ Letöltés ideje: 2018. május 23.

3. Pl. Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. In: Szabadtéri múzeumok Európában. 2010. 7-18. vagy A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. In: Ház és Ember 26. 2014. 63-78. vagy Balassa M. Iván: A Faksz-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században. In: Ház és Ember 15. 163-173.

4.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-80.html Letöltés ideje:2018. május 20.