Napi aktuális itt:

2016/06/26

Zöldellő közösségi kert

Bejegyezte: archifirka 2016/06/26 Szólj hozzá!
Kicsit elhanyagoltuk a blogunkat mostanában, elnézést kérünk érte.. De mindkettőnknek nagy változásokat hozott a munka terén az év első fele, ezért arra kellett fókuszálnunk az energiáinkat, így ide kevesebb jutott.
Emiatt a kis közösségi kertünk életének beszámolójával is adós vagyok többek között, amit most gyorsan pótolnék, mert nagy változások történtek ott is szerencsére! A tavalyi év sajnálatos semmittevése után ez év márciusában (végre végre!) megindultak a földmunkák, tereprendezés, lerakták a már ősszel elkészült ágyáskereteket, azután megérkezett a termőföld is.

Így végül április 7-én megtarthattuk a leges-legelső ültetőnapunkat!

Ezután mindenki folyamatosan veteményezett, palántázott, sorban következtek az építőnapok (amikor aki csak ráér összegyűlik, és közösen szépítünk, alakítunk a kerten, vagy építünk, alkotunk valami újat mindenki örömére), Így lett már két ülőalkalmatosságunk és egy asztalunk raklapokból, egy szerszámosládánk OSB lapokból, komposztálóink szintén raklapokból (a meglévő két műanyag mellett, amiket az önkormányzattól kapott a kert), tűzrakóhelyünk, és egy kertésztárs felajánlásából egy hintaágyunk, illetve a Városi Kertek Egyesület jóvoltából egy fűnyírót is vásárolhattunk.







Jelenleg mindenki nagyon lelkes, az összes ágyás szépen zöldell, mindenkinél növekednek a kis zöld paradicsomok (mert az szerintem minden ágyásban van legalább egy, de inkább több tő :),
de szüreteltünk már retket, epret, salátát, karalábét, borsót, növekszik a répa, petrezselyem, uborka, és - mivel már eltelt az év fele (egyszerűen hihetetlen, hogy mindjárt vége a júniusnak..) - lassan következhetnek a másodvetések. A kerítések mentén nő a kukorica, a bab, a málna, a mák, a közös ágyásokban a dinnyék, tökök, és benépesült a kör alakú ágyásokkal kialakított kis fűszerkert is.


Na és persze a közösség, amit még fontos megemlítenem, és ami legalább annyira fontos része a kertnek, mint a zöldségek. Ha este elugrunk locsolni, szinte minden alkalommal lehet valakivel egy jót beszélgetni, nem csak a kertészkedésről, de persze főleg arról. Az építőnapok is mindig remek hangulatban zajlanak. Rengeteg gyerkőc van a kertben, voltak már a kertben oviscsoportok és kisiskolások is. Szerencsére a környékbeliek is kezdik elismerni, hogy nagyon is van létjogosultága a kertnek, és mindenki szemének öröm a szépen zöldellő veteményesek látványa.
Én személy szerint nagyon örülök, hogy kis családunk egy ilyen közösség tagja lehet, és emellett úgy érzem, - és szerencsére a lányaink is - hogy nincs finomabb annál a zöldségnél, amit mi magunk vetettünk, gondoztunk, gyomláltunk, öntözgettünk heteken-hónapokon keresztül. (Ezeken a tavaszi képeken látszik, honnan indultunk :) ).

 

Csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek van lehetősége és ideje/energiája/kedve, csatlakozzon egy közeli kerthez (most már szerencsére egyre több van), nagyon nagyon megéri!


2016/04/19

Íme, tovább kalandozunk a jövő építészetében, és egyre inkább a távoli jövőbe mutató tendenciák felé haladunk.

Beszámolónkat Dr. Kistelegdi István másik előadásával az Abu Dhabi melletti Masdar City-ről szóló tudósítással folytatjuk. 
Ez egy jelen pillanatban nulla CO2 kibocsájtású város. Sok ilyen típusú város tervét készítették már el az elmúlt években, ez azonban meg is tudott valósulni. A nagyvárosok szerkezete általában úgy tagolódik, hogy a külső részeken helyezkednek el az alacsonyabb, a belső részeken a magasabb beépítések. Ezzel az adottsággal sokáig nem volt probléma, mert az energiaellátás ezt lehetővé tette. A világon a városlakók száma 2007-ben a lakosság 50 %-a volt, 2050-re már 75 %-ot jósolnak. Már régóta köztudott tény, hogy az összes energiafelhasználás 40 %-át az épületek üzemeltetése teszi ki. Az új település tervezésekor Lord Normann Forster módszertana a következőképpen épült fel: földrajzi helyzet elemzése, klímaanalízis, település-aerodinamika, tradicionális építéstechnológia, közlekedés, CO2 mérleg.
Masdar City madártávlatból
Masdar tervezésénél nem az energetika, hanem a CO2 mérleg volt a hívószó. Ezen a forró éghajlaton elterjedt az önárnyékoló, szűk beépítés, a világos szín használata a homlokzatokon, és a belső udvaros beépítési mód. Ezeknek a következménye az árnyékolt, hideg udvar, ahol a nyomáskülönbség következtében cirkuláció alakul ki, amely hűtőhatást fejt ki. A széltornyok is ezen az elven működnek. Masdar-ban a nyári sugárzási szög 39°, a téli 45°, az átlaghőmérséklet 27°C, a páratartalom is magas, így földrajzi szempontból ideális hely szolártechnológia telepítéséhez. A város burkolt felületei felmelegednek, ha világos színűek, akkor viszont vissza tudják verni a hőt. Abu Dhabi-ban 71°C is előfordul, Masdar-ban 38-47°C a legtöbb az átgondolt tervezésnek köszönhetően. Az utcahálózat É-D-i tengelyű tájolása helyett, amely a hűtésben nem segít, az utcákat DK-ÉNy-i irányban tájolták. A túl hosszú utcák nem hűlnek át, meg kell őket szakítani 50 m felett. Az árnyékoló rendszerek adottságait is kihasználták, a tetejükre energiatermelő egységeket telepítettek. A szélrózsa-diagramm meghatározása a tervezés fontos lépése volt. A tenger felől egy hűtő légáram érkezik a területre, ezt sugárutakon a városba vezetik, utána a zöld növényzet megszűri, tisztítja. A sétányok mentén szellőzőtornyokat létesítettek. A sűrű beépítés következtében kevesebb úton kell közlekedni, ez gyorsabb és környezetbarátabb is. Finom építészeti beavatkozásokkal is meg tudták akadályozni a túlzott felmelegedést, pl.: előre húzott tető-ferde homlokzat, hogy ne a födém melegedjen fel, átszellőztető megoldások. Termikus modelleket is készítettek a város működéséről.

A baktériumok által mésszel eltömített repedés a betonban
A következő érdekfeszítő előadást az öngyógyító betontechnológiákról hallhattuk, amelyek közül a legérdekesebbet a holland Henk Jonkers, a delfti műszaki egyetem biológusa kísérletezte ki. A szóban forgó baktériumok vulkánok közelében élnek, hőtűrő és ellenálló képességük magas. Belekeverik őket a betonba, valamint kalcium-laktátot, amely táplálja a bacilust. Víz hatására a bacilusok felébrednek, táplálkozni kezdenek, és meszet választanak ki, ami a cement egyik alkotórésze is, így képesek a repedéseket eltömíteni. Az eddigi hasonló kísérletekben a bacilusok nem termeltek elegendő meszet, így a mostani felfedezés áttörés a technológiában. Az ily módon „befoltozott” repedés vízzáróságát még vizsgálják. További kutatásokat ismerhettünk meg például a víznyelő betonnal kapcsolatban, amellyel a gyors áradat elkerülhető, illetve a víztaszító aszfaltról, amely szintén jól alkalmazható fagymentes környezetben. Ún. okosbetont készítettek betonból vas helyett szénszál hozzáadásával, amely megváltoztatta a beton elektromos tulajdonságát, és vezetőképessé tette. Törés vagy szerkezeti kár esetén megváltoztatja az ellenállását. Szenzorként képes működni, elektródákat kötnek a betonra terhelés közben, így a repedésből kimutatható a hiba forrása. Ezt a technológiát 1998-ban szabadalmaztatták, sok kísérlet zajlik azóta is, a közeljövőben valószínűleg már termékké tudják fejleszteni.

Az azóta már a köztudatban gyorsan elterjedt átlátszó napelemről is hallhattunk, amely attól különbözik a hagyományos napelemektől, hogy homlokzatra is felszerelhető átlátszóságának köszönhetően, így nagyobb felületen létesíthető. A hatékonysága ugyan kisebb a hagyományosénál, és a fénynek csak az UV és az infra tartományát képes felfogni, viszont igen sokoldalúan felhasználható.


Így nyomtatják ki a házat
A sok hasznos információ és előadás közül még a 3D nyomtatásról szólót emelném ki. A technológiát a korongozáshoz hasonlították, egyfajta ’rétegző’ technikaként értelmezhetjük. Létezik ún. beton nyomtatás, bármilyen alakzatra formálható, 24 óra alatt ezzel a technológiával fel tudnak építeni egy falszerkezetet. Mint kiderült, nemcsak betont, hanem sodrott acél szerkezetet is lehet „nyomtatni”, pontszerű nyomtatással, majd kézi ragasztással összeállítják. Gyakorlatilag rajzolni lehet a térben ezekkel a nyomtatókkal. Építettek úgy hidat, hogy a szakadék két széléről elindult a két nyomtató robot egymás felé, majd összeértek, a szerkezet teherhordóvá vált. Műanyagból akár házat is lehet nyomtatni, porózus, lyukacsos szerkezetet hoznak létre, kétkomponensű poliészter gyantát használnak, a nyomtatott rétegek egymásba olvadnak, csak a hőfejlődésre kell vigyázni közben. Egy ún. bentmaradó
Elkészült nyomtatott épület Kínában
zsaluzatba bármilyen anyag beletölthető: beton, acél, műanyag, üveg stb. Ennek köszönhetően egy egész épület kinyomtathatóvá válik. Belül természetesen még szükség van szakipari munkákra. A technológia korlátai miatt viszont elég tipizált formák hozhatók létre. Katasztrófa, menekültkérdés esetén viszont gyors
segítséget tudna nyújtani ez az eljárás.
A földi gondokról gyorsan tovább is röppen a képzelet, és felvetődik a más bolygókon létrehozott kolonizációk építésének lehetősége. A Hold kérgének magas a szilícium taralma, ezért már kísérletezetek is, hogy működik-e ott is a 3D nyomtatás, hiszen akkor építőanyagot nem kellene
"Lakás" a Holdon
odavinni, amely hatalmas előnyt jelent. A Marson is elképzelhető lenne ez a módszer, ott a légkör hiánya miatt egy védő ’üvegkupolára’ lenne szükség, amelybe felépülhetne a kapszula, amely így az űrhajósok lakásává válhat. Bármily hihetetlen, jég-nyomtatás is létezik, és ezt a két gondolatot összekötve hoznának létre egy belülről nyomtatható kettős héjú házat, amely alatt növényzet is telepíthető lenne, hiszen a jég átlátszó. A mesterséges gravitáció előállítására alkalmas formák pl. a gömb, tórusz, súlyzó-forma, ilyen alakzatú lehetne az építmény, ennek a problémakörnek a vizsgálatában India jár az élen. Minden adott tehát elméletben egy ilyen projekthez.

A sok hihetetlen eljárás és technológia, de különösen az utolsó előadás elgondolkodtat, hogy hány lépésre, hány évre vagyunk még azoktól a fantasztikus könyvektől és filmektől, amelyeken felnőttünk, és amelyek egyre inkább elszaporodnak körülöttünk? És a legfőbb kérdés, hogy valóban ezt akarjuk, és ez a legjobb lehetőség a jövőnkre…? És főként, mi építészek, hogyan tekintünk majd ekkor a hivatásunkra és önmagunkra?


Itt többet is megtudhatsz a cikkben szereplő témákról:
 
Hivatalos beszámoló a konferenciáról ITT


Képek forrása:

 


 

Keresés a blogon