2014/11/03


Egyik korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a hagyományos és fenntartható építésimóddal, a vályogház építéssel. Úgy tapasztaltam, továbbra is sokan érdeklődnek ezek iránt az anyagok iránt, de keveset tudnak róluk, így bizonytalanok az eredményt illetően. Ezért most újra erre a területre kalandozunk, a tervező szemszögéből nézve a hazai vályog,- és szalmaház építés lehetséges megoldásait, helyzetét és kilátásait a jövőre. Büki Péterrel beszélgettem, aki korábban a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda munkatársaként dolgozott. Anno még egy állásinterjún is voltam az irodánál, de akkor még nem sejtettem, hogy Péterrel később közelebbi ismeretségbe is kerülünk. Szerencsére így történt, és már régóta terveztem kifaggatni a vályog,- és szalmaház tervezés területén szerzett többéves tapasztalatairól.

Hogyan kezdtél vályog, illetve szalma épületekkel foglalkozni?

Mindig is éreztem, hogy szimpatikus ez az anyag, ez a természetes irány, nem egy előadás hatására szerettem bele. Egy barátommal beszélgettünk a vályogházakról, amikor szóba került a Független Ökológiai Központ, ahol fenntartható építéssel is foglalkoznak, akkor pont Medgyasszay Péter volt az ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy a polgári szolgálatot ott is letölthetem, így ismerkedtem meg vele is, ő hívott később az induló tervező irodájához, hogy segítsek be neki. Így belecsöppentem ebbe a világba szép lassan. A FÖK-ben egy adatbázis feltöltésével foglalkoztam, környezetbarát megoldásokat, technológiákat, építőanyagokat kellett összegyűjtenem az országból, hiszen akkor még nem volt minden elérhető az interneten.
Büki Péter, építőmérnök
Én is laktam vályogházban, sőt építettem is egyet magunknak. A diplomamunkámat is a vályog mechanikai vizsgálatából írtam. Készítettem vályogtéglákat laborban, vizsgáltam a szilárdságát, hajlítószilárdságát stb. Két különböző helyről származó agyagot használtam, kétféle téglát készítettem, amely két teljesen különböző tulajdonságú téglát eredményezett. Nem mindegy tehát, milyen agyagból készül a vályogtégla. Kevertem bele szalmát, puha,- és keményfából is fűrészport, ami szintén másképp befolyásolta a téglák tulajdonságát. A keményfától jobban zsugorodott, de sokkal keményebb is lett a tégla. Ekkor még csak ismerkedtem a vályoggal, nem voltak konkrét elvárásaim az eredményeket illetően. Kevertem bele például műanyag szálakat, fenyőtűt is. Ha most újra elvégezném a vizsgálatokat, ezeket a tévutakat már kerülném, csak szalmát, fűrészport, faforgácsot használnék. 

Hogyan gyártanak ma vályogtéglát hazánkban?

Két irány lehetséges ma Magyarországon annak, aki vályogtégla-gyártásra adja a fejét: a préseléses technológia, amellyel gyorsan, sokkal méretpontosabb téglák készíthetők; a másik lehetőség, amikor az ember saját magának építi a házát, és a telkén kitermeli hozzá a földet, megveti belőle a téglát és beépíti. Ebben az esetben nincs ÉME minősítés, de ez a költséghatékony irány.
Kik szeretnének ma vályogból, szalmából épült házban élni, milyen típusú megrendelőkkel találkoztál a tervezések során?
Nagyszík Látogatóközpont, Balmazújváros
Az irodában többnyire családi házakat terveztünk, persze előfordult más is. A megrendelők egy bizonyos rétege az volt, aki szerint, ha régen is működött, akkor ma is működik, tehát főként a „hagyományos” oldala miatt választotta ezt az építési módot. Egészségtudatos megrendelők is voltak, akiknek nem a hagyomány vagy a környezetvédelem volt a legfontosabb, hanem a saját egészségük. A vályog egészséges, lélegzik a fal, a párával gazdálkodik, a levegő egészségesebb a vályogházban. Voltak, akik belátták, hogy a szalma viszonylag olcsó és természetes anyag, rendkívül jó hőszigetelési képességgel rendelkezik, tehát gazdaságos abból házat építeni. Sokan jöttek, akik csak érdeklődtek ezek iránt az anyagok iránt, de nem tudták, hogyan működik. Az is előfordult, hogy miután megismerték a lehetőségeket, számukra nem bizonyult gazdaságosabbnak egy vályogház megépítése, mint egy korszerű építőanyagokból megtervezett házé. Vannak olyan adottságok, szituációk (engedélyek, minősítések hiánya, vagy drága a munkaköltség), amikor nem célszerű vályogot alkalmazni. És van egy szűk réteg is, akik nem ragaszkodnak feltétlenül a mai igényekhez, hajlandók a karbantartást, meszelést, tapasztást felvállalni, az építésben is részt akarnak venni, és kalákát szerveznek.


Mit javasolsz azoknak, akik szalmaházat, vályogházat szeretnének építeni, venni, felújítani?

A tájékozódással kell kezdeni, bele kell ásniuk magukat a témába. Kell a szerelem az anyagok iránt. Tisztázniuk kell magukban az igényeiket. Azon kívül, hogy érdeklődnek az önkormányzatnál az építési engedély kiadását illetően, hozzáértő szakembertől kell tanácsot kérni, vele terveztetni. Aki szalmaházat szeretne és bizonytalan, vegye fel a kapcsolatot a Magyar Szalmaépítők Egyesületével. Van építész, aki inkább lebeszéli a megrendelőt ezekről az anyagokról, de van több olyan iroda, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak, érdemes őket megkeresni.

Hogyan lehet ma korszerű vályog vagy szalma épületet tervezni, kivitelezni?

Szalmaépület kiviteli terve
Úgy kezdődik a tervezés, ha látjuk, hogy a megrendelő nem tájékozott, eloszlatjuk a tévhiteket. A mai igényeket kielégítő vályog vagy szalma ház építése korszerű kivitelezési móddal (pl.: nem várunk fél évet, amíg kiszárad a fal), ugyanannyiba vagy esetleg többe kerül, mintha korszerű anyagokból építkeznénk. Számottevően nem lesz olcsóbb, de azt mondhatjuk, hogy a fenntartása olcsóbb lesz, főleg szalmaház esetében. Kulcsfontosságú dolog szerintem, hogy az emberben legyen meg a vágy, hogy természetes anyagú házban akar élni, vagy tetszik neki, hogy a saját telkéből kerül ki a föld a házához. E nélkül a szerelem nélkül nincs is sok értelme az egésznek. Pusztán műszaki okokkal nem tudom megmagyarázni, miért jobb a vályog vagy a szalma ház. Kijelenthetjük, hogy mai igények mellett is működőképes a vályogház. Lehet óvatosabban is hozzáállni, megépül téglából a ház, és kívülről szalmabálával hőszigeteljük. Sokan úgy gondolják, később nehezebb eladni egy vályog vagy szalmaházat, akkor ez jó megoldás lehet, hiszen a tartószerkezet téglából épült, csak a hőszigetelés szalma, amit akár le is lehet cserélni. Azt persze tudomásul kell venni, hogy egy szalmabála hőszigetelés min. 35 cm vastag. Favázas ház esetében ez a vastagság viszont már nem is tűnik annyira soknak.
Magyarkúti hát építés közben
Tervek szintjén még aránylag könnyű ezekkel az épületekkel foglalkozni, mindig a kivitelezési kérdések problémásabbak. Volt néhány bejáratott kivitelező, de pont az a probléma, hogy a mai hazai építőipar szemlélete megváltozott, egy átlagos mesterembernek nincs meg a személete egy vályogház megépítéséhez. Különösebben nincsenek erre specializálódva a kivitelezők, bár egyre szaporodnak azok a vállalkozások, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak. A vályog és a szalma esetében már vannak kialakult építési technológiák, szabályozások, kezd elterjedni is az alkalmazásuk.
Falszerkezet vályogtéglából
Nem tudok magyar szabályozásról vályogra és szalmára, a beépítésével kapcsolatban hoztak egy javaslatot, hogy lehet ÉME engedéllyel nem rendelkező természetes anyagokból is házat építeni, meghatározott feltételekkel. Például a felelős műszaki vezetőnek kell a felelősséget vállalni a beépített anyagokért. Ebben az esetben lehetőség van viszont arra, hogy az építtető a saját telkén kitermelt földből és a közeli búzamezőről származó szalmából vályogtéglát készítsen, amit laborban bevizsgáltat (pl. BME-n), erről kiadnak egy pár oldalas vizsgálati naplót, amit csatol az építési engedély mellé, és azért, hogy valóban ezt a téglát építik be, a felelős műszaki vezető vállalja a felelősséget. De ezt mindenki csak a saját telkén, a saját háza esetében hajthatja végre, más ebből a téglából nem építheti a házát. Forgalomba került vályogtégla esetén kötelező az ÉME engedély. Az említett jogértelmezés ellenére nem minden hatóság engedélyezi vályogház építését. Szalmaházaknál a tűzvédelmi szakhatósági engedélyt kérik, a szalmát, mint falszerkezetet már bevizsgálták (internetről letölthető), III-as tűzvédelmi fokozatú, így oktatási vagy egészségügyi intézmények is épülhetnek a felhasználásával. 

Milyen az utóélete a házaknak, elégedettek a megrendelők a megépült épületekkel?

Igen, alapvetően elégedettek voltak. A szalmaépületek, amiket mostanában terveztünk, még csak 10-20 évesek, nem tudjuk, milyen állapotban lesznek 50-100 év múlva. Hogyan fog viselkedni a szalma a falban, összetöpörödik-e, de 50 évig biztosan működőképes. Esetleges elégedetlenség abból fakadt, hogy nem bíztak a kizárólagos fatüzelésben, (ez a megrendelői réteg hajlik a hagyományos tüzelők használatára is, tömegkályha, cserépkályha, fatüzelés stb.) ezért bevezettették a gázt, alternatív fűtési megoldásokat építettek ki, ami viszont túlméretezett lett, és a beruházás nem térült meg, a készülékek is gyakran meghibásodtak. 

Mi volt az oka, hogy az alternatív fűtési rendszerek nem érték el a kellő eredményt ezekben az épületekben?

Ezeknek a házaknak alacsony a hőigénye, főként a szalmaházaknak, és egy-két kályhával kifűthetőek, illetve gázfűtéssel lehet temperálni a házat, ha nem tudják a kályhák folyamatos fűtését megoldani. De a hőszivattyú nem bizonyult megtérülő megoldásnak, mert az elektromos áram igénye nagy, főleg nagy hideg esetén, és az energia egyharmadát biztosítani kell a működéséhez, ami nem feltétlenül gazdaságosabb vagy környezetbarátabb, mintha gázzal fűtenénk. (Hazánkban az elektromos áramot kb. 30 %-os hatásfokkal állítják elő az erőművekben, ehhez képest Ausztriában sokkal olcsóbb az elektromos áram, ahonnan a technológiát is átvettük.)

Említenél néhány példát az iroda által tervezett épületek közül?

A magyarkút ház
Példaértékű a Magyarkúton épült szalmaház, amit az iroda tervezett, az Európai Építészek Szövetségének 20 éves jubileumi kiállításán díjat is nyert. Ez egy viszonylag egyszerű, kompakt ház (földszint+ tetőtérbeépítés), természetes anyagokból, faváz vályog kitöltéssel, szalmabála hőszigeteléssel. Egy kályhakandalló pedig kifűti a 110 m2-es épületet. Itt véleményem szerint a legjobban sikerült megvalósítani az optimális bekerülési költség-megtérülés arányt.
Nem került többe, mint egy hasonló méretű ház, a fenntartása mégis sokkal olcsóbb tud lenni. Középületként az iroda által tervezett balmazújvárosi Nagyszík Látogatóközpontot említeném. Szintén favázas szalmaépület, kívül vályogvakolattal.

Visszanyúlsz az elődök tudásához? Azt hogyan alkalmazod a tervezésben? Fontos volt számodra korábban is ez a szempont, a hagyományőrzés?
Földből, vályogból már több ezer éve építenek, és szalmából is több száz éve, bár a szalmaház-építésnek nincs hagyománya hazánkban. Az lényeges dolog, hogy korábban, amikor mindennapos volt ezeknek az anyagoknak a használata, más volt az emberek igényszintje. Az ablakok-ajtók nem zártak, a füstnyílások miatt is huzat volt a házban, pl. Németalföldön átlagosan csak 5-6 °C-kal volt melegebb a házban, mint a külső térben. Így nem lehet hőt tárolni a fallal, hogy az egész ház huzatos. Állékonysági szempontok befolyásolták inkább a falvastagságot, nem a hőszigetelési, energiatakarékossági szempontok. Most nemcsak amiatt kerültek elő újra ezek az anyagok, hogy környezetbarát, természetes, egészséges, hanem az energiatakarékosság miatt is. Mindenki ismeri a vályogháznak azt a tulajdonságát, hogy télen meleg, nyáron hideg. A szalmáról meg mindenki sejti, hogy jó a hőszigetelő képessége.
Készül a vakolat, Nyíregyháza
A mai házakban a belső tér levegője gyakran túl száraz, ezzel szemben a vályogház a belső tér páratartalmát ideális szinten tartja, mert a fal a párát magába tudja szívni, és ki is tudja engedni. Persze nem szabad párazáró vakolattal lezárni. Sokan nagyon hisznek abban, hogy vályogházban élni egészséges. Régen pedig nem ezért laktak vályogházban. Számomra viszont a legfontosabb a vályogházzal kapcsolatban az, hogy az ökológiai körforgásban részt vesz. Amit az ember kitermel, azt vissza is tuja forgatni. Hogy egészséges, vagy melegebb, ezt nem tartom annyira lényegesnek. Véleményem szerint egy mai, korszerű házhoz képest a fenntarthatóság a legnagyobb erénye a vályognak és a szalmának is. Az alkalmazás módja azonban mindkét anyagnál nagyon fontos.

Hogyan látod ma Magyarországon a vályog,- és szalmaépítészetet, és milyen lesz a közeljövő? Fejlődni, elterjedni fog vagy pont ellenkezőleg?

Nyíregyháza
A szalmaépítészet jó tíz éve bent van a köztudatban nálunk, és én azóta nem láttam ugrásszerű fejlődést. Elképzelhető, hogy többen építenek szalmaházat, mint amennyiről tudomásunk van, mégsem érzem számottevőnek ezt. Sok építészt ismerek, akik lelkesen ajánlják a szalmaházakat, konferenciákat szerveznek, szakmai területen van fejlődés. A vályognak nagyobb a múlja, sőt mai napig használnak régi vályogépületeket, viszont azért kezd kiszorulni, mert a hőszigetelő képessége az égetett téglánál csak kicsivel jobb, és a mai korszerű szemlélet szerint úgy építjük a házat, hogy van egy tartófal és azt hőszigeteljük, így a természetes házak körében is ez terjed, a vályog inkább ilyen tartófal, kitöltőfal szerepet tölt be, amire rákerül a hőszigetelés. Azok választják a vályogot, akik vonzódnak ehhez az építési módhoz, van egy erős kötődésük hozzá. Van Magyarországon olyan építőanyag telep, ahol zsugorfóliázva lehet kapni itthon gyártott vályogtéglát, de nem elterjedt. Ha sokkal több helyen elérhető lenne, akkor valószínűleg többen elgondolkodnának ezen a lehetőségen. Erre még várni kell. A szalmát pedig még nagyobb óvatosság lengi körül, a tűzveszélyessége miatt, és sérülékenyebbnek is tűnik. A bogaraktól, rágcsálóktól is félnek, ezt mechanikai védelemmel, beépíthető fém ráccsal lehet eredményesen kiküszöbölni, vagy bóraxszal átitatják. Tehát nem terjed még eléggé a természetes anyagokból való építés, de muszáj az ideológiának is terjednie ehhez. Létezik egy szűk réteg, akik kiköltöznek vidékre és termelnek magunknak, önellátóak lesznek, náluk alapvető, hogy így építkeznek. Ők élesztik újra a hagyományos építészetet, és a mesterek, akik még beleszülettek ebbe.

Számodra mi a célja a szalma vagy vályog építészetnek?

Hagyományos ház Péter fantáziavilágából
Nekem az szimpatikus a vályogban és a szalmában is, hogy beilleszkedik a világ rendjébe, és különösebb agresszió nélkül teszi ezt. Egy gödör keletkezik, amit akár pincének is lehet használni. Akkor tökéletes ez, ha a saját telkünkről termeljük ki a földet az építéshez. A saját házamnál én ezt alkalmaztam. Teszik, hogy egyszerű, átlagember számára is különösebb szaktudás nélkül feldolgozható. Egyértelmű, hogy a szalma és a vályog fenntartható, nem energiaigényes technológia, mindig rendelkezésre áll.
Mesélj az építés élményéről, milyen volt a saját vályogházadat építeni?
Az építésnél nekem is segítettek, és én is segítettem másoknak, közben magunk is kísérleteztünk. Egy játék volt, ahogy egy gyerek homokvárat épít, csak ezt nagyban csinálja. Sok munka van vele, sok ideig tart, manapság persze az a cél, hogy csökkentsük az élőmunka igényt, de mégis elbírható. Egy életformával jár együtt, aminek része az, hogy nem „piszkos” a munka, nem zavar, ha sáros leszek, és közben szabadon formálható a házam. Nekem jó érzés a gipszkarton helyett a természetes anyagokkal kapcsolatba kerülni. Ami helyben van, azt lehet felhasználni hozzá, nem kell merev előírások szerint összekeverni a hozzávalókat, hogy mindenképpen törek kell 30 %-ban. Érdemes próbákat is csinálni, mert a vakolat mindig a legkényesebb, hogy kemény legyen, fönt maradjon, ne dobja le a meszet. Sok olyan tapasztalat van, amit érdemes átvenni a régiektől, például a meszelésnél sok híg réteget kell fölvinni, hogy ne legyen sérülékeny. Ennek ellenére lehet vele játszani, és a végeredmény egy korszerű ház.


A cikkben szereplő fotókat Büki Péter bocsájtotta rendelkezésemre.
Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés a blogon