Házkutatás – tömören az építészettörténeti kutatásról

A szakmérnökin rettegett, általunk csak 'bakbori' névre keresztelt történeti földrajz tárgy keretében kellett e nemes, és kitartást igénylő tudást elsajátítanunk. Évek alatt belénk plántált mérnök-gondolkodásmódunkat elég sokára sikerült bölcsész mederbe terelni, mindenesetre dr. Bak Borbála történész tanárnőnk (a Magyarország történeti topográfiája c. könyv szerzője, a módszertan hazai megalapozója) lelkiismeretesen és sokszor szórakoztatóan vitte véghez a feladatot. (A vizsga és a számon kért anyag mennyisége már korántsem volt olyan vidám…)

Ebben az írásban elsősorban az építészettel, épületekkel foglalkozó kutatás lépéseivel szeretnék foglalkozni. (lehet természetesen településeket, személyeket, eseményeket stb. is kutatni, a módszer is hasonló) Azt is hozzá kell tennem, hogy az építési engedéllyel nagy valószínűséggel rendelkező épületeket lehet ilyen módon kutatni, tehát nagyszüleink parasztházához, amit még a két kezükkel építettek, nem készültek tervek, így ezeket hiába keresnénk. Mit is tegyen az érdeklődő ember fia, ha meglát egy épületet, és szeretné megtudni, mikor épült, ki tervezte, ki építette, mikor és hogyan alakították át? A varázsszó ebben, (és még sok más) helyzetben is a helyrajzi szám. E nélkül sajnos nehéz dolgunk lenne. Természetesen a levéltárban az utca és házszám alapján ez könnyen megszerezhető adat. Ebből már ki is derül, hogy első utunk a levéltárba vezet. A hazai levéltárakban állampolgárságra, foglalkozásra és életkorra való tekintet nélkül mindenki ingyenesen kutathat. Kutatás előtt érdemes tájékozódni, pontosan melyik levéltár őrzi a számunkra érdekes kutatandó anyagot, majd általában személyes regisztrációt követően látogatói jegyet kapunk, ekkor kezdhetjük meg a tényleges munkát. A levéltárakban található kutatási segédletek segítenek a kutatóknak eligazodni a hatalmas iratanyagban. Épületek esetében elsősorban a Tervtár és a Térképtár azok az adatbázisok, ahol a kutatást kezdenünk kell. A helyrajzi szám alapján kérhetjük az adott területre kiadott építési engedélyek anyagát, amelyet általában néhány napon belül előkészítenek számunkra, és a levéltárba visszatérve betekinthetünk az iratokba.

A szakmérnökin a levéltárakat és működésüket dr. Kenyeres István BFL főigazgató előadásaiból ismerhettük meg. Budapest Főváros levéltárában található a legtöbb fővárosi terv. A Magasépítési Tervtár kb. 20 millió tervéből közel húszezer 1873 előtti terv. Ezek Pest Szabad Királyi Város Építő Bizottmánya Tervei az 1861-1873. közötti időszakból. Az adatbázis tartalmazza a Bizottmány által engedélyezett azon építkezések adatait is, melyekről tervanyag nem maradt fenn. Kereshetünk az építkezés helyszíne (egykorú és mai elnevezés, helyrajzi szám), az építész, az építtető, valamint az építmény jellege szerint. Köztük Pest Szabad Királyi Város Szépítési Bizottmánya 1804-1861. évi tervanyaga a legterjedelmesebb, minden egyes dokumentumról pontos leírás, törzsadatlap készült, melynek segítségével pontos információkat kaphatnak a kutatók a tervek készítőjéről, az építtetőről, megbízóról; az épület korabeli és mai topográfiai adatairól.

Helyszínrajz a Hadtörténelmi Intézet Tervtárából

„A főváros egyesítése előtti időkből fennmaradtak a három város építési bizottmányainak tervanyagai, melyek kiemelkedő jelentőségűek a város építészettörténeti, művészettörténeti és művelődéstörténeti kutatásában. Az építési bizottmányok a városi tanács alá rendelt állandó bizottságként működtek. A hozzájuk két példányban benyújtott magánépítkezési terveket műszaki, városrendezési és városszépítési szempontok szerint bírálták el és véleményezték, majd ezen szempontok együttes figyelembevételével adta ki a városi tanács az építési engedélyt. A jóváhagyott tervek egyik példánya az építtető tulajdonába került, míg a másik a bizottmány irattárában nyert elhelyezést.” (forrás: http://bfl.archivportal.hu/id-1186-tervek.html)

Miután megkaptuk a tervanyagot és kigyönyörködtük magunkat benne, az elénk táruló adatokból rakhatjuk össze az épület történetét. Az építtető, a tervező, a kivitelező, az építés éve, a különböző alaprajzok, metszetek, részletrajzok mind-mind tovább göngyölítendő szálak, amelyek elvezetnek minket kutatandó épületünk igazi arcához. Érdemes a számunkra fontos adatokat lejegyzetelni, mert garantált, hogy a levéltárból kilépve már a felére sem fogunk emlékezni a látottaknak… A tervekről díj ellenében papír alapú és digitális másolatot is kérhetünk, de vásárolhatunk fotójegyet, és saját készülékünkkel is készíthetünk képet az iratanyagról. Jól jöhetnek még a különböző fotótárak, amelyekből mára már több internetes adatbázison keresztül is elérhető. A közgyűjteményeknek (múzeumok, könyvtárak stb.) mindig, de pl. a filmgyárnak is van fotótára. Ezekben kereshetjük az utca, az épület vagy a környék korabeli fotóját. Ehhez egy kis segítség itt található: http://www.bkf.hu/konyvtar/1303/kepek-fotok-mutargyak.html

Bármilyen meglepő, az építtető és az építész ismeretének birtokában akár az interneten is érdekes adatokra bukkanhatunk, még a könyvtárba sem kell elmennünk. A digitalizált építészeti folyóiratokban is keresgélhetünk, bár vérmes reményeket ne tápláljunk, sokszor csak egy-egy sorban emlékeznek meg az építészről vagy a kivitelezőről. Természetesen a városok helytörténeti gyűjteményei, vagy pl. a lakcímjegyzékek rengeteg adalékkal szolgálnak a témában. 
A Magyar Építőművészet század eleji számaiban itt lehet keresni: http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/  
A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye itt érhető el:http://www.omikk.bme.hu/mee/

Akinek ez elegendő, és nem kíváncsi másra, csak az épülettel kapcsolatos adatokra, az itt meg is állhat, szerencsével járt. Aki viszont mélyebben szeretné beleásni magát a témába, annak még csak most kezdőik java, jöhetnek a történeti földrajz és egyéb segédtudományok eszközei, bibliográfiák, térképek, történeti földrajzi segédkönyvek, helyiségnévtárak, helytörténeti gyűjtemények, lexikonok, történelmi atlaszok, térképek, katonai felmérések térképei stb. Hosszú, fáradságos, de igazi örömöt és elégedettséget ígérő munka. De ez már egy másik történet…

A Budapest100 rendezvény alkalmával egy ismertető videó is készült az építészettörténeti kutatásról, hogy hogyan is működik ez a valóságban. Érdemes megnézni itt:

Budapest 100 - régi házak titkai

Levéltári honlapok:

http://mnl.gov.hu/

http://mlp.archivportal.hu/

http://bfl.archivportal.hu/

http://www.militaria.hu/hadtorteneti-intezet-es-muzeum/hadtortenelmi-leveltar

http://www.archivportal.hu/id-26-leveltari_kutatas_lepesrol_lepesre.html

Interneten elérhető folyóiratok:
http://www.lib.pte.hu/kk-interneten-elerheto-magyar-folyoiratok-es-fobb-webportalok-cimeinek-gyujtemenye

Régi képeslapok is elérhetők online:
http://postcards.arcanum.hu/hu/

A stílusmeghatározásban ezek segíthetnek:

Építészettörténeti könyvek:

Szentkirályi Zoltán: Az építészet rövid története

Gerle János: Budapesti építészeti kalauz, Vidéki építészeti kalauz, A századforduló magyar építészete

Sisa József-Dora Wibenson: Magyarország építészetének története